LAM 2007;17(4-5):327-8.

STATISZTIKAI JELENTÉS

Jelentés a 2006. évi magyarországi gasztroenterológiai endoszkópos tevékenységről

A Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekciója felkérésére évente regisztráljuk és a LAM hasábjain rendszeresen közzé tesszük a hazai endoszkópos tevékenység főbb statisztikai számadatait. A 2006-os kérdőívünkre 128 endoszkópos laboratóriumból (118 klinikai, kórházi osztály, nyolc ambuláns ellátást végző rendelőintézeti egység és két magánrendelés) kaptunk választ. A beérkezett válaszokat a demográfiai arányok feltüntetésével, három területi egység szerint csoportosítva, egy működési feltételrendszert megjelenítő és egy vizsgálati teljesítményt bemutató táblázatba összesítettük. A számszerű adatokat – egészségügyünk mai állapotát tekintve – kockázatos kommentálni. A múzsák hallgatnak. A tegnap még szociálisan gondoskodó állam omladozik, modern, globális, technokrata, dehumanizált vállalattá szerveződik, a kórházak politikai-gazdasági versenykényszerben több-biztosítós haszonüzemmé alakulnak. Csúcsteljesítményt nyújtó, jól felszerelt, progresszív gasztroenterológiai centrumok a felszámolás rémképével szembesülnek, szerény, halványszürkén pislákoló intézetek súlyponti kórházakká magasztosulnak. Miként anno, az 50-es években a mezőgazdaság kollektivizálása zajlott, most úgy megy végbe az egészségügy „bátor” átalakítása. Ilyen körülmények között a 2006-os évet egyfajta utolsó békebeli esztendőnek tekinthetjük. Az adott finanszírozási viszonyok mellett már-már az is kirobbanó sikerként értékelhető, hogy sikerült megőrizni a gasztroenterológiai szakma személyi feltételeit (szakorvosi, asszisztensi létszám), sőt, az endoszkópos eszközpark, a műszerállomány korábbi színvonalát is (1. táblázat).

Ami konkrétan az egyes diagnosztikus és terápiás endoszkópos beavatkozásokat illeti (2. táblázat): a felső panendoszkópos vizsgálatok és társműveleteinek száma minimális mértékben csökkent, az ERCP és az ehhez csatlakozó operatív beavatkozások tekintetében nem történt érdemi változás. Az endoszkópos ultraszonográfok terén gyarapodás mutatkozik, de a vizsgálati szám nem emelkedett, tehát romlott az eszközök kihasználtsága. A vékonybélbetegségek diagnosztikájában hazánkban is megjelent a kettős ballonos endoszkóp, s már be is számoltak az ezzel kapcsolatos kez- deti tapasztalatokról. A kapszulás enteroszkópiák elérhetőségét és további elterjedését behatárolja a finanszírozás megoldatlansága. A megelőző évi szélesebb körű felmérés adatai alapján a májbiopsziák jelentős számban (mintegy 800–1000 körüli további eset) elkülönülten, hepatológiai-infektológiai profilú osztályokon zajlanak. A gasztroenterológiai endoszkópos munkahelyeken folytatott diagnosztikus laparoszkópiák visszaszorulása gyakorlatilag elérte a megszűnés, a vizsgálati repertoárból való kivonás mértékét. Hasonlóképpen a vastagbélvizsgálatok sorában regisztrált rektoszkópiák aránya is jelentős visszaesést mutat, tekintve, hogy ezen eljárás, részben a társuló speciális operatív beavatkozások következményeként, a proktológus sebészek ellátási körébe helyeződött át.

A 2004-ben bevezetett teljesítményvolumen-korlát és a degresszív szabályozás nyomán az endoszkópos vizsgálatok száma 2006-ban országosan, összességében mintegy 10 000-rel csökkent. Valószínű, hogy ez a tendencia az úgynevezett reformintézkedések (vizitdíj, receptdíj, dobozdíj, napidíj, előjegyzési rendszer, területi ellátási kötelezettség szűkítése, az ellátásra való jogosultság korlátozása, szűrővizsgálatok szünetelése stb.) révén az elkövetkezendő években folytatódni fog. Félő, hogy a colorectalis és egyéb emésztőszervi daganatok ezt a trendet nem respektálják. Sajnálatos, hogy a bizonyítottan költséghatékony vastagbélrákszűrő vizsgálati programok mostanság már a verbális halogatás szintjén sincsenek napirenden.

dr. Nagy György, dr. Orosz Péter
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház,
II. Belgyógyászati Osztály, Miskolc