LAM 2005;15(10):753-7.

TÁRSSZAKMÁK HALADÁSA

Molekuláris képalkotás és terápia hazánkban

dr. Galuska László
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Nukleáris Medicina Tanszék
4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.


ÖSSZEFOGLALÁS

A molekuláris képalkotás és terápia – korábban izotópdiagnosztika, nukleáris medicina – több mint 50 éves múltra visszatekintő orvosi szakterület. A szerző rövid történeti áttekintés után – nemzetközi összehasonlításokat téve – ismerteti a diszciplína hazai helyzetét, elválasztva a hagyományosnak is mondható egyfotonos diagnosztikai és terápiás eljárásokat az újabb, kétfotonosnak vagy közismertebb nevén PET-technikának nevezett eljárásoktól. Bemutatja a szakma legfontosabb területeit magába foglaló korszerű, ideális munkahely szerkezetét. A széles körben ismert eljárások felsorolása mellett jellemzi az izotópterápia hazai helyzetét. Részletesebben foglalkozik az utóbbi években egyre fontosabb, főleg onkológiai diagnosztikai szerepet kapott PET- és PET-CT vizsgálatok hazai helyzetével és várható fejlődésével.

molekuláris képalkotás, izotópterápia, SPECT, PET, PET-CT

Érkezett: 2005. március 9. Elfogadva: 2005. június 28.


 

A klinikai betegellátás egésze során az esetek mintegy 30%-ánál olyan diagnosztikai vagy terápiás teendők adódnak, amelyek csak a molekuláris képalkotás és terápia – korábban izotópdiagnosztika, nukleáris medicina – módszereivel oldhatók meg. Az e módszereket alkalmazó speciális orvosi diszciplína kezdetei 1924-ig vezethetők vissza. Hevesy György kutatásai jelentették a kezdetet, úttörő munkájáért 1943-ban elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Hevesy meghatározása szerint: „Ha egy molekulában valamelyik atomot annak radioaktív izotópjára cseréljük, ez nem változtatja meg lényegesen a kémiai és biológiai tulajdonságait.” Ez az alapja annak, hogy külső sugárméréssel, megfelelő detektorral az emberi szervezetben is kimutatható a jelzett molekulák mozgása, eloszlása. A több mint 60 évvel ezelőtt elnyert Nobel-díj tézisei ma is helytállóak. Azért tisztelik Hevesy György személyében világszerte a molekuláris képalkotás atyját, mert munkássága alapozta meg a nukleáris medicina napjainkban is rohamosan változó, fejlődő orvosi szakterületét. A molekuláris képalkotás körébe ma már persze nemcsak a radioaktív izotópokkal, hanem más fizikai jelenség alapján – például: fluoreszcencia, mágnesezés – jelölt molekulákkal végzett képalkotás is tartozhat, a továbbiakban azonban a radioaktív nyomjelzést alkalmazókkal foglalkozom.

 

Eszközpark

Ha végignézzük a nukleáris medicina eszközparkjának fél évszázados fejlődését, akkor a vizsgált korszak csúcstechnikát képviselő elektromos-elektronikus, majd digitalizált készülékeit látjuk. Az 1960-as években még az úgynevezett egycsatornás mérőhelyeket ismerték, ezekkel egyszerű egyfotonos méréstechnikai eljárásokat, például pajzsmirigy-jódfelvételi görbét, vonalütős szcintigráfiát végeztek. Az 1970-es évektől már megjelentek a nagyobb látóterű gamma-kamerák, amelyek lehetővé tették egy 30-40 cm átmérőjű látótéren belül akár több izotóp egyidejű mozgásának, eloszlásának letérképezését is. Ezeket a szcintigramokat már digitális formában, számítógépeken tudták gyűjteni, tárolni és utólag feldolgozni.

Az 1980-as években a gamma-kameráknak a beteg körül körpályán való mozgatása vezetett a single photon emission computer tomography, a SPECT kialakulásához. Az 1990-es években megjelent az úgynevezett kétfotonos (koincidencia) technika, ez pozitronemissziós tomográfia, PET néven vált rutineljárássá. Ennél a leképezési módszernél a beteg körül gyűrűszerűen elhelyezett, koincidencia-áramkörbe kapcsolt detektortömeg regisztrálja a térbeli izotópeloszlást. (A leképezési módszereket az 1. táblázat foglalja össze.) Bár Magyarországon valamennyi megyei kórházban – Salgótarján és Szolnok kivételével – működik planáris kamerákkal és SPECT-tel is felszerelt izotóplaboratórium, a PET-leképezésre 2005-ig csak Debrecenben volt lehetőség (1). 2005-ben végre Budapesten is üzembe helyeztek két korszerű PET-készüléket, ezek – a CT-vel kapcsoltan – azonos betegpozícióban, az emberi test strukturális képeivel együtt, a molekuláris-metabolikus képi információkat is rögzítik, összevetítik (PET-CT).

1. táblázat. A nukleáris medicina leképezőeszközeinek csoportjai

 Egyfotonos eszközökKétfotonos eszközök


Egycsatornás mérőhelyekgamma-kamerákPET (+ciklotron)
Jódfelvételi mérőhelyplanáris kamerákPET-CT
Renográfpajzsmirigykamera 
Gamma-szondaSPECT-kamerákkoincidencia
SPECT

A biológiai mintákból történő pontos anyagmeghatározásokat, hormonszintméréseket jelentő in vitro izotóptechnikák – főleg a RIA-vizsgálatok – ugyan nem leképező, hanem mintavételezési-analitikai eljárások, de természetesen nem nélkülözhetők a diagnosztikai gyakorlatban. Ma már zömmel az egészségügyi munkahelyek kémiai laboratóriumaiban végzik őket, de néhány nagyobb megyei kórházban megmaradtak a nukleáris medicina osztályok keretében is.

A hazai ipar – a PET-technikát kivéve – napjainkig lépést tudott tartani a molekuláris leképezés csúcstechnikát jelentő eszközeinek fejlesztésében és gyártásában. Ezért is sajnálatos, hogy a magyar egészségügyi ellátóhálózat csak nagy késéssel tudja az elavuló műszereket újra cserélni. Ennek hátterében többek között az áll, hogy – összevetve más erópai uniós országokkal – hazánkban a nukleáris medicina (is) alulfinanszírozott szakma. A jelenlegi (javuló) OEP-finanszírozás még nem fedezi a kiemelkedően magas rezsiköltséggel működtethető nukleáris medicina költségeit, nem tartalmazza a műszeramortizációt. Ezért sok kórház a vizsgálati kapacitások szűkítésével működteti izotópdiagnosztikai osztályát. A radiofarmakon-rendelések – takarékossági okokkal indokolt – nyirbálása csak rontja a helyzetet, ezért az eszközök kihasználtsága csak a kórházi szinten kialakított és fenntartott jobb betegszervezéssel közelíthető az optimálishoz.

 

A korszerű munkahely

Ma egy nukleáris medicina osztályon a korszerűen felszerelt, minden igényt kielégítő (egyetemi szintű) munkahely a következő részlegekből áll:

– Az egyik részleg a betegek úgynevezett in vivo diagnosztikai leképezésével foglalkozik; ez a planáris kamerákkal, a SPECT- és a PET-leképezőtechnikával végzett diagnosztikai képalkotást jelenti.

– A másik részleg szérummintákból in vitro radioimmuno- vagy egyéb esszéeljárásokat végez.

– A harmadik a különböző izotópokkal végzett speciális terápiák részlege, helyet adva egy környezetvédelmi szempontból megfelelően kialakított néhány ágyas fektetőrészlegnek is (2. táblázat).

2. táblázat. Egy komplett nukleáris medicina munkahely felépítése 2005-ben

In vivo részlegIn vitro részlegTerápiás részleg


Planáris kamerákRIACsontfájdalom kezelése
SPECT-kamerákFIA
PET-CT Liquid szcintillátorImmunoterápia
Mintavételek (például Schilling)SejtjelzésJódizotópterápia
Ízületi kezelés


FIA: fluoroimmunoesszé, RIA: radioimmunoesszé

Itt meg kell jegyezni, hogy hazánkban nincsen a felsorolt valamennyi részleggel rendelkező (egyetemi oktató) munkahely! A legtöbb munkahelyen – az európai gyakorlathoz hasonlóan – gamma-kamerák, SPECT-ek, esetleg in vitro mérőműszerek találhatók, és ambulanter végeznek pajzsmirigy-jódizotóp vagy csontfájdalom-csökkentő terápiát. (Privatizált formában egy-egy SPECT és két PET-CT működik.)


Hazánkban nincsen korszerűen felszerelt, minden igényt kielégítő, egyetemi szintű munkahely!

 

Egyfotonos in vivo diagnosztikaés terápia

Az izotópdiagnosztika és -terápia területén a kezdetektől alkalmazzák és még ma is használják a 131-jód-izotópot. Ezt az izotópot már a II. világháború utáni években, az első atomreaktorok beindulása után nagyobb mennyiségben elő tudták állítani és humán célokra használni. Először a pajzsmirigyműködés diagnosztikai célú követésére, egyes pajzsmirigyrákok, majd a jóindulatú pajzsmirigy-túlműködés kezelésére is egyre elterjedtebben kezdték alkalmazni az endokrinológusok. Az 1970-es évektől az in vivo diagnosztikában bevezették a generátorból „fejhető”, a 131-jóddal szemben csak lágy gamma-sugarat adó mesterséges izotóp, a 99mTc-pertechnetát használatát. Azóta ez maradt a mindennapos izotópdiagnosztikai munka leggyakrabban használt jelölőizotópja. Szinte valamennyi szerv funkciójának vizsgálatát ezzel az izotóppal jelölt radiofarmakonnal végzik (2–5).

 

Egyfotonos, planáris leképezőtechnikák

Az egyfotonos, planáris leképezőtechnikák rutinvizsgálatai a pajzsmirigy-, mellékpajzsmirigy-, nyálmirigy-szcintigráfia, a perfúziós és inhalációs tüdőszcintigráfia, statikus és dinamikus veseszcintigráfia, a máj és az epeutak-epehólyag funkcionális vizsgálatai, valamint a fokális (például bélrendszeri) gyulladások vagy az őrszemnyirokcsomók kimutatása.

 

Egyfotonos SPECT-leképezőeljárások

Az egyfotonos SPECT-leképezőeljárások közé az agyi vérátfolyás-vizsgálatok különböző fajtái, az agyi receptorvizsgálatok (5), a kardiológia területén a szívizom (koszorúerek) vérátfolyása, életképességének vizsgálatai (3) sorolhatók. Bár a különböző endokrinológiai és tumoraffin anyagokkal végzett egyéb egésztest-vizsgálatokat – legnagyobb számban az egésztest-csontszcintigráfiát – SPECT-készülékkel végzik, de itt csak esetenként, egy-egy régió leképezése történik a SPECT-metszeti képalkotással. Speciális kardiológiai vizsgálat a szívizom-perfúzió és -metabolizmus (életképesség) egyidejű leképezésére végezhető kettős izotópvizsgálat, a DISA (double isotop simultaneous acquisition). A felsorolt vizsgálatok kivitelezését, klinikai indikációit illetően hazai (2) és angol nyelvű tankönyvekre (6), illetve a hazai internetes honlapok közül a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság honlapján (http://www.nmc.
dote.hu) elérhető információkra utalok.

 

Izotópterápia

A 131-jód megmaradt terápiás izotópnak, pajzsmirigy-diagnosztikai célra ma már alig használják (7). A pajzsmirigy-jódizotóppal végzett ismert kezelési formák mellett az 1980-as évektől már más izotópkezelési eljárások is gyakorlattá váltak, mint az úgynevezett csontfájdalom-palliáció, az ízületi gyulladások izotópkezelése és egyes onkológiai betegségek izotópos immunterápiája.

 

Radiofarmakonok

Az izotópkezelésre használt néhány gyakoribb radiofarmakon listáját, a jelölőizotópokat és a terápia fajtáját a 3. táblázatban foglaltam össze. A táblázat jól illusztrálja, hogy egyes izotópokkal (például ittrium) több, igen hatásos kezelés végezhető. A pajzsmirigy-túlműködés gyógyítására végzett jódterápia ma gyakorlatilag valamennyi megyei kórház izotópdiagnosztikai osztályán – a járóbeteg-forgalom keretében – elvégezhető, ezért pajzsmirigy-túlműködés miatt műtétet ma már csak igen ritkán végeznek. Magyarországon évente körülbelül 300 beteget kezelnek 131-jóddal az Országos Onkológiai Intézetben differenciált pajzsmirigyrákok miatt, de ennél mintegy százzal több kezelésre lenne szükség. A pajzsmirigy-túlműködés miatt végzett izotópkezelések száma Magyarországon folyamatosan nő, 2003-ban országosan 2592 történt, de ez még mindig jelentősen elmarad az európai átlagtól (8).

3. táblázat. A terápiára gyakrabban használt izotópok tulajdonságainak összefoglalása

Izotóp neveFizikai bomlás félidejeEnergia (maximum) (meV)Hatótávolság (mm) Kémiai formaKezelt szerv

131Na-I8 napbéta 0,60
gamma 0,36
1-2sóoldat pajzsmirigy
90-ittrium2,7 napbéta 2,26maximum 11
minimum 3,6
citráttérdízület
90-ittrium2,7 napbéta 2,26maximum 11
minimum 3,6
anti-CD20 MoAB non-Hodgkin-lymphoma
90-ittrium2,7 napbéta 2,26maximum 11
minimum 3,6
MDPcsontáttétkezelés
186-rénium3,7 napbéta és gamma 0,98maximum 3,7
minimum 1,2
szulfidváll, könyök, csípő, csukló
153-szamárium47 órabéta 0,71
gamma 0,103
maximum 3
átlagos: 0,6
EDTMPcsontáttétkezelés

MoAB: monoklonáris antitest

A prosztata- és emlőrák esetében szövődményként igen gyakran keletkező csontáttétek okozta fájdalom kezelésére ma már több terápiás palliatív eljárás Magyarországon is rutinszerűen hozzáférhető. A 3. táblázatban felsorolt, a csontfájdalom csökkentésére használt izotópok, illetve radiofarmakonok fájdalomcsillapító hatása eltérő: attól függ, hogy a jelölőizotóp energiája és fizikai bomlási félideje milyen. Tudni kell, hogy ezek az izotópok nem a csontáttét szövetébe, hanem az azt körülvevő védekezési csontzónába épülnek be és kívülről, mintegy köpenyszerűen irradiálják a tumoros áttét széli részét. Ezáltal megkisebbítik az áttétet és így érhető el fájdalomcsökkenés. Magyarországon minden megyei kórház izotóplaboratóriuma képes a csontfájdalom-palliációra; ez a kezelés az OEP-finanszírozás keretében rutinszerűen végezhető. A kezelések száma sajnos jelentősen elmarad az európai átlagtól (2003-ban 181 kezelés).

A nagyszámú mozgásszervi beteg kezelésében az ízületi synovitisek izotópos kezelése igen hasznos és költséghatékony módszer, de hazánkban nem terjedt el. Csak a fővárosban és egy-egy reumatológiai centrumban végzik. Ugyanakkor Európában az ízületi izotópkezeléseket gyakran és igen eredményesen alkalmazzák (9). A hazai ízületi kezelések számának gyors növelése nálunk is célszerű volna. Elterjedését hátráltatja az a körülmény, hogy a terápiában részesült betegek legalább 24 órás fektetéséhez kevés a meglévő izotópdiagnosztikai ágy.

Az izotópos immunoterápiák Európában már néhány éve rutineljárások, mi még csak az első próbálkozásokat végeztük. Közülük az egyik legsikeresebb a non-Hodgkin-lymphomás betegek kezelése ittriummal jelzett anti-CD20-szal (10). Az első kezelésekre nálunk is sor került, de magas költségei miatt OEP-finanszírozása eseti.

 

Kétfotonos technika: a PET

Az 1990-es években világszerte elkezdődött a PET-kamerák diagnosztikai alkalmazása (1, 11). Magyarországon – Ausztriát is megelőzve – már 1995-ben megkezdte működését a kelet-európai régió első PET-kamerája, de ebben az egyre fontosabb molekuláris leképezőeljárásban tíz évig nem történt lényeges előrelépés. Míg 1994-ben a világban kevesebb mint száz PET-kamera működött, tíz év múlva, 2004-ben egyedül Németországban regisztráltak közel száz PET-kamerát! Az Amerikai Egyesült Államokban hozzávetőleg ezer PET-kamera működik, 2007-ben ez a szám a háromezret is elérheti. A közeli Ausztriában 1996-tól mintegy tíz PET-munkahelyet alakítottak ki; 2002 óta Pozsonyban is működik már egy PET-kamera, és 2004-ben Lengyelországba is telepítettek egy korszerű PET-CT készüléket.

Az ezredforduló környékén világszerte az úgynevezett PET-CT készülékek használata terjedt el, főleg onkológiai okok miatt. Ennél a technikánál ugyanis a strukturális leképezés adatai
a metabolikus információkkal együtt, ugyanabban a testhelyzetben, egy időben regisztrálhatók. Ezért a módszer diagnosztikai pontossága körülbelül 15%-kal jobb, mintha külön elemezzük a PET- és külön a CT-képeket (6, 12, 13).

 

Indikációk

A PET-vizsgálati igény többsége a világon mindenütt elsősorban a tüdő- (14), az emlő- (15), a gastrointestinum- (16), a lymphomák (17), a húgyivarszervek (18) és a fej-nyak rákok (19, 20) differenciáldiagnosztikájában, illetve a terápiás beavatkozások hatékonyságának lemérésében áll. A PET-vizsgálati igény körülbelül 80%-a onkológiai eredetű (21, 22).

A neurológiában, az idegsebészetben a PET-leképezés legfontosabb indikációja az agytumorok, illetve a recidívák kimutatása (5, 23–29). Az epileptogén fókusz lokalizálása, a dementiák differenciáldiagnosztikája szintén fontos feladat. Az összes PET-vizsgálati igény körülbelül 15%-a neuropszichiátriai.

A kardiológiai FDG-PET szívizoméletképesség-vizsgálati igény körülbelül 5% (3, 30).

 

Előnyök

A CT-vel kapcsolt PET (PET-CT) előnyei közé nemcsak a strukturális és metabolikus információk egyidejű ábrázolása tartozik. Mivel a CT segítségével az elnyeléskorrekció is elvégezhető, egy PET egésztest-vizsgálat a PET-CT segítségével mintegy 25 perces időtartamot jelent, míg hagyományos, 11 cm axiális látóterű PET-kamerával az egésztest-leképezés egy óráig is eltarthat. Irodalmi adatok utalnak arra, hogy a CT mint strukturális leképezőeljárás és a PET mint metabolikus eljárás önmagában elég kis diagnosztikai pontossággal dolgozik, körülbelül 40–58% között. Amennyiben a beteg CT-vizsgálati eredményeit külön vetjük össze a PET-vizsgálatok eredményével, a diagnosztikai hatékonyság legalább 20-25%-kal emelkedik, de még elég magas az álpozitív vagy rosszul interpretált esetek száma. Ha PET-CT-t végzünk, akkor közel 90%-os arányú a daganatok korrekt lokalizációja, és mindössze 2% lesz az inkorrekt, álpozitív esetek száma (6).


PET-CT-vel közel 90%-os arányú a daganatok korrekt lokalizációja, és mindössze 2% az inkorrekt, álpozitív esetek száma.

 

Hatékonyság

Miért olyan költséghatékony a PET? Az amerikai biztosítótársaságok adatai szerint az onkológiai betegek 30%-ánál megváltozik az eredeti, csak CT alapján végzett onkológiai stádiumbeosztás, és ezzel a kezelési terv is hatékonyabbá válik. PET-CT alkalmazásával a besugárzástervezés az esetek körülbelül 35%-ánál pontosabb (15). Igen fontos az is, hogy a más módszerekkel kutatott, de fel nem ismert primer tumorokat mintegy 10–16%-ban megtalálják az egész test PET-vizsgálatával (31)!


A más módszerekkel kutatott, de fel nem ismert primer tumorokat mintegy 10–16%-ban megtalálják az egész test PET-vizsgálatával.

 

A PET-CT jövője

Magyarországon az onkológia igénye évente mintegy 25 000–30 000 PET-vizsgálat volna. Ezzel szemben 2004-ben a debreceni PET-centrumban csak 1004 beteget vizsgáltak! A PET-CT technika használata az előbb említett előnyök miatt világszerte rohamosan terjed. A hazai Nukleáris Medicina Szakmai Kollégium már évekkel ezelőtt kialakította, idén átdolgozta országos PET-telepítési koncepcióját, amely PET-CT készülékek telepítését javasolja valamennyi hazai egyetemen működő nukleáris medicina tanszékre. Emellett néhány nagyobb vidéki onkológiai centrum mellett is – például Győrött, Miskolcon – előnyös volna PET-CT-t működtetni. Biztató, hogy 2005-ben Budapesten két, magánerőből finanszírozott PET-CT-t telepítettek. Debrecenben – az elavult első magyar PET-kamera helyett – megkezdték a PET-CT beszerzését. Szegeden már megteremtették egy PET-CT telepítésének feltételeit, Pécsen pedig rövid időn belül üzembe helyezik.

Az országos PET-vizsgálati számok 2005-től Budapesten a PET-CT-k megjelenésével emelkedni fognak. A SPECT- és PET-technikák az alapkutatás területén is terjednek. Ma már egyre gyakrabban találkozhatunk úgynevezett kisállat-SPECT- vagy -PET-készülékkel, amelyekkel az állat leölése nélkül akár 1 mm-es térbeli felbontással rögzíthető és ellenőrizhető az egyes szervek működése, a radiofarmakon halmozódása.

 

Összefoglalás

Az in vivo molekuláris képalkotást jelentő nukleáris medicina hazai rendszere – két megyei kórházat leszámítva – nemzetközi viszonylatban is jól kiépített, de elavuló műszerparkja cserére, fejlesztésre szorul. A molekuláris képalkotás csúcstechnikáját jelentő PET-CT telepítése megkésve, de elindult Magyarországon. Az eddig végzett vizsgálatok száma azonban messze elmarad az országos onkológiai igényektől.

Valamivel jobb a hazai helyzet az izotópterápia területén, de az izotópterápiák száma is kevesebb az európai átlagnál. Bár egyre nagyobb számban találkozunk a pajzsmirigy-túlműködés kezelésével, igen kevés a csontfájdalom-palliáció és az ízületi kezelés. A korszerű izotópos antitest-terápiás eljárások számának emelése is fontos volna.

 

Irodalom

  1. Trón L. Pozitronemissziós tomográfia és a magyar PET-program. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3.):1235.
  2. Szilvási I. (szerk.) A nukleáris medicina tankönyve. Budapest: B+V Kiadó; 2002.
  3. Vitola J, Delbeke D. Nuclear cardiology & correlative imaging. Budapest: Springer; 2004.
  4. Ell PJ, Gambhir SS. Nuclear medicine in clinical diagnosis and treatment. Edinburgh: Churchill Livingstone; 2004.
  5. Borbély K. Az agyi működészavarok megjelenítése funkcionális képalkotó módszrekkel. Budapest: Medicina Kiadó; 2005.
  6. Oehr P, Biersack HJ, Coleman E. PET and PET-CT in oncology. Budapest: Springer Kiadó; 2004.
  7. Leövey A. A klinikai endokrinológia és anyagcsere-beteségek kézikönyve. Budapest: Medicina Kiadó; 2001.
  8. Szilvási I (ed). Nukleáris Medicina Szakmai Kollégium évkönyve. Budapest: Nukleáris Medicina Szakmai Kollégium 2003-4.
  9. Mödde Gynter Radiosynoviorthesis Involvement of Nuclear Medicine in Rheumatology and Orthopaedics. Köln: Schering; 2001.
  10. Witzig TE, Gordon LI, Cabonillas F, et al. Randomized controlled trial of yttrium –90- labeled ibritumomab tiuxetan radioimmunotherapy versus rituximab immunotherapy for patients with relapsed or refractory low-grade, follicular, or transformed B-cell non-Hodgkin’s lymphoma. Journal of Clinical Oncology 2002;20:2453-63.
  11. Lengyel Zs, Fekésházy A, Kálvin B, Galuska L, Szakáll Sz jr. Standard PET-vizsgálati protokollok. Orvosi Hetilap 2002;143:21 (Suppl3.):1243.
  12. Kálvin B, Fekésházy A, Lengyel Zs, Szakáll Sz jr, Ágoston P, Lengyel E, et al. Költséghatékony onkológiai PET vizsgálatok. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3.):1255.
  13. Czernin J, Dahlbom M, Ratib O, Schipers C. Atlas of PET/CT imaging in oncology. Berlin: Springer; 2004.
  14. Fekésházy A, Miklovicz T, Ésik O, Lengyel Zs, Petrányi Á, Koncz A. A pozitronemissziós tomográfia alkalmazási lehetőségei a tüdőgyógyászati onkológiában. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3.):1263.
  15. Apisarnthanarax S, Clifford Chao KS. Current imaging paradigms in radiation oncology. Radiaton Research 2005;163:1-25.
  16. Papós M, Takács T, Pávics L, Farkas Gy, Ambrus E, Szakáll Sz jr, et al. Az FDG-PET vizsgálat értéke a pancreascarcinoma diagnosztikájában. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3):1283.
  17. Lengyel Zs, Rosta A, Deák B, Molnár Zs, Schneider T, Várady E, et al. A PET szerepe a Hodgkin-kór nyirokterjedésének vizsgálatában. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3.):1268.
  18. Kálvin B, Márián T, Galuska L, Szakáll Sz, Géczi L, Ésik O, et al. Pozitronemissziós tomográfia a malignus heredaganatok vizsgálatában. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3):1286.
  19. Olajos J, Erfán J, Lengyel Zs, Emri M, Füle E, Erdélyi L, et al. Epipharynxdaganatok PET-vizsgálata. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3).
  20. Udvaros I, Szakáll Sz jr, Mikecz P, Oberna F, Pólus K, Ésik O, et al. Fej-nyaki tumorok daganatkiújulásának megítélése pozitronemiszsziós tomográfia alkalmazásával. Orvosi Hetilap 2002;143:21 (Suppl.3):1278.
  21. Hunyadi J, Szakáll Sz jr, Gilde K, Bégány Á, Ésik O, Székely J, et al. A PET jelentősége a melanoma malignum diagnosztikájában. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3.):1272.
  22. Szakáll Sz jr, Bajzik G, Repa I, Miklovicz T, Dabasi G, Sinkovics I, et al. Recidív medulláris pajzsmirigydaganat metasztázisainak FDG-PET vizsgálata. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3):1280.
  23. Novák L, Emri M, Balkay L, Galuska L, Ésik O, Molnár P, et al. PET a neuroonkológiában – indikációk, elkülönítő diagnózis és klinikai alkalmazás. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl3):1289.
  24. Borbély K. Klinikai pozitronemissziós tomográfia: agyi PET-vizsgálatok. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3):1294.
  25. Halász P, Neuwirth M, Mikecz P, Szakáll Sz, Emri M, Zelei Zs, et al. A PET helyzete az epilepsziás agyi működészavar meghatározásában. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3):1298.
  26. Galuska L, Szakáll Sz jr, Emri M, Oláh R, Varga J, Garai I, et al. PET és SPECT-vizsgálatok autista gyermekeken. Orvosi Hetilap 2002; 143:21(Suppl.3):1302.
  27. Balogh E, Lengyel Zs, Emri M, Szikszai E, Ésik O, Kollár J, et al. Az agyi glükózanyagcsere vizsgálata Down-kórban pozitronemissziós tomográfiával. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3):1304.
  28. Novák L, Emri M, Balkay L, Szabó S, Rózsa L, Molnár P. FDG-PET vizsgálatok subarachnoidealis vérzéses kórképekben. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3):1308.
  29. Degrell I, Berecz R, Glaub T, Lengyel Zs, Égerházy A, Szakáll Sz jr, et al. A pozitronemissziós tomográfia pszichiátriai alkalmazása. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3):1311.
  30. Kőszegi Zs, Galuska L, Szakáll Sz jr, Lehel Sz, Fülöp T, Édes I, et al. A metabolikus PET-vizsgálatok helye a kardiológiai képalkotó eljárások között. Orvosi Hetilap 2002;143:21(Suppl.3):1314.
  31. Ésik O, Szentirmay Z, Márián T, Kásler M, Ágoston P, Lengyel E, et al. A PET és a kettős, független patológiai leletezés hatékonyan támogatják a rejtett primer tumorok keresését. Orvosi Hetilap 2002; 143:21(Suppl.3.):1262.


MOLECULAR IMAGING AND THERAPY IN HUNGARY

After a brief historical summary of molecular imaging and therapy (earlier called isotope diagnostics or nuclear medicine), which has more than 50 years history in Hungary, the author presents comparative international information regarding the status of this particular discipline in Hungary. He distinguishes between “single photon” or traditional techniques and “double photon” or PET methods. Besides listing well-known traditional methods, the author gives additional details and prognosis about Hungarian PET and PET-CT investigations playing increasingly important roles, especially in the field of oncology.

molecular imaging, isotope therapy, SPECT, PET, PET-CT