LAM 2005;15(6):507.

LEVELEZÉS

Nevezzük nevükön a gyógyszereket?

A publikációs szabályok előírják, hogy tudományos közleményekben csakis a gyógyszerek hatóanyagainak neve szerepelhet, a gyári nevük nem. Az elv abból az etikai megfontolásból ered, hogy az olvasó elé tárt adatok kizárólag szakmai összefüggésben befolyásolhassák a gyógyszerválasztást, és az orvos a beteg érdekeit szem előtt tartva, egyénileg dönthesse el, melyik készítményt rendeli. Szerkesztőségünk az olvasók teljesebb tájékoztatása érdekében olyan közlési formára törekszik, amely összhangban van az említett közlésetikai elvvel, mégis segít eligazodni a gyógyszernevek sokasága közt. Ez a kérdés kerül terítékre Töprengő rovatunkban (430. oldal), és ez a témája az alább olvasható levélváltásnak is, amely a LAM főszerkesztője, Nemesánszky Elemér és a Gyógyszereink folyóirat főszerkesztője, Borvendég János között zajlott.

Tisztelt Professzor Úr!

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet kiadványában – a Gyógyszereink folyóiratban – kitűnő írásokat olvashattunk a gyógyszerek ismertetésének és reklámozásának problémáiról. Ezek többnyire egyes gyógyszercégek joggal bírálható „promóciós tevékenységét” érintették.

A Lege Artis Medicinae (LAM) főszerkesztőjeként azzal a kéréssel fordulok tisztelt Professzor Úrhoz, hogy a témával kapcsolatos – de véleményem szerint teljesen más megítélést érdemlő – alábbi kérdésben ismertesse szakvéleményét.

Folyóiratunk egyik fontos célkitűzése belgyógyászok, gasztroenterológusok képzése, illetve továbbképzése. Ennek megvalósítása érdekében egy-egy témakört összefoglaló publikáció megírására olyan ismert szakembereket igyekszünk megnyerni, akik az irodalmi adatokat, a szakmai állásfoglalásokat, a multicentrikus tanulmányok metaanalíziseiből levonható következtetéseket saját tapasztalatuk révén kritikus szemlélettel diszkutálják.

A kéziratokat a szerkesztői revízión kívül minden esetben (kettős vak módszerrel) szaklektor is véleményezi. Igyekeztünk azt megvalósítani, hogy a LAM-ban publikált dolgozatokban a gyógyszerek neve ne szerepeljen, csak a hatóanyagot (hatóanyagokat) tüntessük fel.

Az utóbbi időszakban azonban egyre inkább előfordul, hogy a lektorok vagy a szerkesztők a dolgozatban szereplő gyógyszerek megjelölését is indokoltnak tartják. Javasolják, hogy az aktuális témához tartozó gyógyszerek a publikáció szövegében vagy ahhoz csatlakozó táblázat formájában a hatóanyag mellett névvel is legyenek feltüntetve.

A fentiek konsziderálása mellett az alábbi érvek szólnak:

A LAM-ban megjelenő mindegyik publikációt független szaklektor, a szerkesztőség és a főszerkesztők véleményezik.

A hippokratészi elvek alapján a gyakorló orvosnak egyaránt ismernie kellene a gyógyszerek hatóanyagát és hatáserősségét, valamint receptköteles vény felírása esetén a gyári nevet is. A betegeknek medikációt javasló orvosok azonban ma már képtelenek eleget tenni e nemes feladatnak, mert a gyógyszerarzenál rohamosan bővül, és még a forgalomban lévő, több mint 12000 különböző gyógyszernév is alig követhető. Tehát segítségre szorulnak, és ebben az orvosi folyóiratok által nyújtható edukációnak igen nagy jelentősége van. Nem vitatható, hogy az orvosoknak szükségük van a hatóanyag és a gyári megnevezés memorizálására.

A legismertebb (magas impaktfaktorú) folyóiratok (például a Lancet, a NEJM, a Gastroenterology) review közleményeiben egyre inkább vagy a dolgozatok szöveges részében, vagy „lábjegyzet” formájában nevezik meg a témával kapcsolatos gyógyszereket.

Véleményünk szerint ez a „trend” élesen elkülönül a „gyógyszerreklámtól”, és nem minősíthető promóciónak.

A fentiek kizárólag orvosok számára készült, lektorált szaklapban megjelenő publikációra vonatkoznak.

Érdeklődéssel várjuk tisztelt Professzor Úr véleményét, hiszen az elmúlt években meggyőződhettünk arról, hogy a Gyógyszereink főszerkesztőjeként áldozatos munkát végez az orvosok képzése és továbbképzése érdekében.

Őszinte nagyrabecsüléssel és köszönettel:

prof. dr. Nemesánszky Elemér
főszerkesztő,
Lege Artis Medicinae

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

A Gyógyszereink szerkesztőségéhez küldött levelében állásfoglalásunkat kérte az Önök kiadványában, a Lege Artis Medicinae-ben megjelentetett szakmai összefoglaló tanulmányokban szereplő, védjegyzett gyógyszernevek közléséről.

Ahogyan Professzor Úr is megfogalmazta, a szakmai folyóiratok és ezen belül kiemelten a LAM igen fontos küldetése a szakemberek ismereteinek bővítése, a továbbképzés.

A hazai gyógyszerkincs folyamatos növekedése szükségessé teszi, hogy a gyógyszert rendelő orvos az újonnan forgalomba kerülő készítményekről naprakész ismerettel rendelkezzen. Mivel az egyes hatóanyagoknak ma már több generikus változata is szerepelhet a gyógyszerpalettán, ezért az egyes hatóanyagokhoz tartozó konkrét gyógyszernevek ismerete elengedhetetlen.

Ennek a teljes körű listának a közreadását az egyes összefoglaló tanulmányokhoz csatlakozva, de attól formailag kissé elkülönítve lehetne megvalósítani, mintegy a szerkesztőség független megjegyzéseként.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szakemberek, orvosok, gyógyszerészek számára készülő kiadványokban a gyógyszerek hirdetése megengedett. Az egyes termékek hirdetése – amennyiben a folyóirat jellege a gyógyszerhirdetést megengedi – formailag nyilván elkülönül a szakmai cikkektől, ha viszont szponzorált tanulmányokat adnak közre, akkor a támogató céget fel lehet tüntetni.

Az összefoglaló, a szerkesztőség felkérésére írt munkák függetlenségét – álláspontunk szerint – nem veszélyezteti, ha kiegészülnek a hazai forgalomban levő aktuális gyógyszerlistával, sőt, növeli azok szakmai értékét.

Tisztelettel köszönti:

prof. dr. Borvendég János
főszerkesztő,
Gyógyszereink