LAM 2002;12(9):623-4.

HÍREK

Az AstraZeneca új kutatóközpontot nyitott Törökbálinton

Októberben ünnepélyes keretek között nyitották meg Törökbálinton az AstraZeneca gyógyszergyár új regionális klinikai kutatóközpontját, ahol többek között a daganatos, szív- és érrendszeri, emésztőszervi és légúti betegségekre újonnan kifejlesztett gyógyszerek klinikai kutatása folyik.

Az új központ jeles bizonyítéka annak, hogy az AstraZeneca állja ígéretét, amelyet három évvel ezelőtt, a két cég egyesülésekor tett: a cég igazgatója akkor kijelentette, Magyarországon sokféleképpen tapasztalhatjuk majd az új vállalat előnyeit; az eddig is intenzív klinikai kutatások tovább erősödnek, és Magyarország ezekben központi helyet foglal el.

E tervek most valóra váltak. Az egymilliárd forint beruházással létrehozott új épületben koordinálják a Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, valamint hazánkban folyó klinikai vizsgálatokat, amelyek a gyógyszerek nemzetközi törzskönyvezéséhez szükséges adatok és klinikai tapasztalatok megszerzését szolgálják. E vizsgálatok az Európai Unióban, illetve az Egyesült Államokban folyó klinikai kutatás részeként olyan minőségű adatokat szolgáltatnak, amelyeket az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok törzskönyvezési hatóságai is elfogadnak.

Ezen a helyszínen a vizsgálatok szervezése, menedzselése, dokumentálása és az adatfeldolgozás zajlik. Ötven, magasan kvalifikált szakember több mint 250 kórházi és klinikai osztályon dolgozó 700 szakorvos közreműködésével, 3000 magyar beteg bevonásával folytatja a klinikai vizsgálatokat, eddig 30 gyógyszerrel.

Az új létesítmény az AstraZeneca 1997-ben átadott magyarországi kereskedelmi képviseletének falaihoz épült hozzá, azzal megegyező stílusban. A fővállalkozó a Skanska Hungaria Kft. volt, amely kizárólag magyar alvállalkozókkal dolgozott együtt. Az épület 2800 négyzetméternyi területén 90 munkaállomás található, minden munkahelyi igényt kielégítve. Az építők különös figyelmet szenteltek a környezet megóvásának, valamint a természet és az épület közötti összhang megteremtésének.

Az új épületek azt jelképezik, hogy a beruházó vállalatoknak sok megvalósításra váró terve van, és ez mind a gazdaságnak, mind az egyéni munkavállalóknak megnyugtató, hosszú távú perspektívát jelent. Még egy nyomós ok, amely miatt üdvözöljük az új kutatóközpontot!

Példaértékű szervezési munka

Az Európai Diabétesz Társaság (EASD) 38. konferenciáját Budapesten tartották szeptember 2. és 5. között. Az Európában valaha tartott legnagyobb létszámú diabetológiai témájú szakkonferencián a világ 113 országából mintegy 11200 szakember vett részt.

A helyi szervezőbizottság tagjainak sikeres munkájukért dr. Csehák Judit, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium vezetője Elismerő Oklevelet adományozott, ez az egyetlen olyan releváns kitüntetés, amelyet csoportok kaphatnak.

A kitüntetést a Nemzetközi Diabétesz Világnap alkalmából szervezett budapesti rendezvényen dr. Kereszty Éva, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője adta át. A főosztályvezető beszédében elmondta, hogy a szervezők munkája példaértékű volt, és a szakkonferencia sikere sokat segíthet abban, hogy a hasonló rendezvények szervezői a továbbiakban Magyarországot válasszák helyszínül.

A kitüntetett szervezőbizottság elnöke: prof. dr. Halmos Tamás, titkára: prof. dr. Jermendy György, tagjai: dr. Békefi Dezső, dr. Blatniczky László, dr. Kerényi Zsuzsa, prof. dr. Tamás Gyula, prof. dr. Simon Kornél, dr. Vándorfi Győző, prof. dr. Winkler Gábor.

Világkongresszus Magyarországon

2002. október 14–19. között Budapesten és Hévízen tartotta 34. világkongresszusát az International Society of Medical Hydrology and Climatology (ISMH).

A kongresszus, amelyet a Magyar Balneológiai Egyesület és a MOTESZ közösen szervezett, az utóbbi évtizedek legmagasabb színvonalú tudományos programját mutatta be. Közel száz előadás és hatvan poszter került a közönség elé. Harminc ország 260 küldöttje vett részt az üléseken, időszakosan ezt a számot jóval meghaladták a résztvevők. (A Magyar Fürdőszövetséggel 10 éves jubileumi ülésük alkalmából két közös nap szerepelt a programban, ez egyszersmind a két egyesület közötti jó kapcsolatot is jelképezi.) Érkeztek résztvevők a távoli Peruból, Új-Zélandról, Izlandról, jöttek Japánból és Törökországból, Kanadából, az Egyesült Államokból, többen Dél-Afrikából és Izraelből érkeztek, és természetesen a hagyományos „termálországokból”, így Olaszországból, Franciaországból, Németországból, Ausztriából, Szlovéniából és Romániából is jöttek szép számban. Három reumatológiai szekció foglalkozott a mozgásszervi betegek balneohidroterápiás kezelésével, külön szekció tűzte napirendre a rehabilitáció helyzetét a balneo- és hidroterápiában. A kongresszus egyértelműen igazolta, hogy az úgynevezett evidence based medicine már az orvosi hidrológia elévülhetetlen része. Jelentős helyet kaptak az alaptudománnyal foglalkozó előadások, amelyeket számos nemzetközi tekintélyű egyesült államokbeli és japán orvos neve fémjelzett. Önálló ülésen foglalkoztak a gyógyvizek ivókúrás alkalmazásával, ami hasznos kiegészítője lehet a drága (és sokszor mellékhatásokkal járó) gyógyszeres kezeléseknek. Az utóbbi években fokozott szerepet játszik a gyógyvíz a bőrgyógyászati betegségek (például a psoriasis) kezelésében – e témáról neves bőrgyógyászok tartottak referátumokat, ismertetvén például a balneofototerápia új eredményeit.

A biometeorológiai szekciót az Európai Biometerológiai Társaság elnöke vezette. Volt fitoterápiás és talasszoterápiás (tengervízzel történő gyógyítás) szekció. Külön ülés foglalkozott a radonfürdő és a szénsavfürdő orvosi alkalmazásával. Számos előadás hangsúlyozta a gyógy-idegenforgalom és az orvosi terület kapcsolatát és egymásra utaltságát.

Magyarország több mint húsz előadással képviseltette magát, amelyek az ivókúráktól kezdve a hévízi tó orvosi szerepéig a hazai tudományos eredmények egész tárházát vonultatták fel, s az új mátraderecskei mofetáttól kezdve számos jelentős témát érintettek. A kongresszus tudományos színvonala és a szervezés egyértelmű elismerést váltott ki, a rendezvény sikerét az azóta érkező dicsérő levelek sokasága is igazolja.

A kongresszus magyar szempontból kiemelkedő szakmapolitikai sikert is eredményezett, hiszen az eddig mintegy 40 országot tömörítő világszervezet a következő négy évre másodszor választott magyar elnököt (1929-ben báró Korányi Sándor lett az elnök) dr. Bender Tamás, a Magyar Balneológia Egyesület elnöke személyében, valamint egy német és egy török alelnök mellett dr. Géher Pált nevezte ki pénztárosává. Ez egyben azt is jelenti, hogy hazánk számára óriási lehetőség adódik termálvízkészletünk és gyógy-idegenforgalmunk propagálására, fejlesztésére; és egy új iroda létrehozásával olyan helyzeti előnyhöz juthatunk, amelyből koordinálni tudjuk a szakmát. Sok-sok évtized után ismét vezető szerephez juthatunk Európában a balneoterápia és a gyógy-idegenforgalom területén.