|
|
|
LAM 2002;12(8):528., LAM 2002;12(8):535-6.
HÍREK
A daganatos fájdalom csillapítása a háziorvosi gyakorlatban
Szeptembertől újra indult a Magyar Rákellenes Liga továbbképző rendezvénysorozata
A növekvő számú daganatos beteg ellátásában egyre nagyobb szerep hárul a háziorvosokra. Ebben a felelősségteljes feladatban a Magyar Rákellenes Liga ingyenes szakmai továbbképző rendezvénysorozattal támogatja őket, amely – a nagy sikerre és a pozitív visszajelzésekre való tekintettel – szeptembertől újra indult.
A fájdalomcsillapítás az orvos alapvető kötelessége. Ehhez az orvostudomány kiváló eszközöket, terápiás módszereket biztosít, amelyekkel a betegek 70%-a fájdalommentessé tehető, 20%-uknál pedig jelentősen csökkenthető a fájdalom intenzitása. A nemzetközi irányelveknek megfelelően már hazánkban is jelentős előrelépés észlelhető a fájdalomcsillapítás gyakorlatában, a kívánatos helyzet eléréséhez azonban még sok idő, s főleg szemléletváltás szükséges.
A Magyar Rákellenes Liga tapasztalatai szerint még mindig igen sok beteg életét megkeseríti a nem vagy nem megfelelően csillapított fájdalom, ez gyakran a társadalmi és családi kapcsolatok megromlásához, akár komoly lelki válsághoz vezethet. A betegek nagy számban fordulnak orvoshoz panaszaikkal, mégis előfordul, hogy a szakellátásból kikerülő beteg nem részesül állapotának megfelelő, szakszerű ellátásban.
A daganatos eredetű fájdalom csillapítása progresszív jellegű, összetett, hosszú távú tevékenység, komplex folyamat eredménye. Csakis akkor lehet hatékony, ha a szakmai felkészültség és a rendelkezésre álló terápiás módszerek ismerete mellett a beteg állapotát orvosa intenzíven nyomon követi. A háziorvosok kulcsfontosságú szerepe magától értetődő, hiszen a körzetükben élő betegekkel leginkább ők tudják tartani a kapcsolatot, ezért – optimális esetben – rendszeres és hiteles információhoz juthatnak a betegség alakulásáról. A háziorvosnak helyesen kell azonosítania a fájdalom típusát, kiterjedtségét, annak okait, majd ezen adatok birtokában folyamatosan értékelnie és módosítania vagy akár önállóan kell beállítania a szakorvos által megszabott fájdalomcsillapító terápiát.
A Magyar Rákellenes Liga a tavasszal útnak indított ingyenes rendezvénysorozattal a háziorvosok szakmai ismeretszerzését szeretné elősegíteni, illetve lehetőséget biztosítani az onkológiai fájdalomcsillapítással kapcsolatos kérdések megválaszolására, a problémák megvitatására. Szeptemberben és október elején hét alkalommal került sor a továbbképzésre Salgótarjánban, Miskolcon, Debrecenben, Egerben, Nyíregyházán, Szolnokon és Cegléden. Az érdeklődő családorvos kollégákat tartalmas tudományos előadással és dr. Telekes András–dr. Horváth Zsolt: A daganatos fájdalom csillapítása című szakmai kézikönyv tiszteletpéldányával a további helyszíneken várják:
Október 10.
Budapest, Hotel Hélia
1133 Kárpát u. 62–64.
Október 29.
Kecskemét, Három Gúnár Hotel
6000 Batthyány u. 17.
November 7.
Szeged, Forrás Hotel
6726 Szent Györgyi Albert u. 16–24.
November 12.
Békéscsaba, Hotel Fiume
5600 Szent István tér 2.
November 14.
Baja, Véndió Vendéglő
6500 Petőfi sziget 4.
November 28.
Göd, Kék Duna Klub Hotel
2132 Kék Duna u. 34.
Az előadások 16.30-kor kezdődnek. Amennyiben Ön még nem kapott meghívót és szeretne részt venni valamelyik rendezvényen, bővebb információért jelentkezzen a következő telefonszámon: Fáma PR: 06-1/386-9038 vagy 061/388-8361.
„Tervező” gél javíthatja a porcfelépülést
Új eljárást fejlesztettek ki a Massachusetts Institute of Technology szakemberei Cambridge-ben (USA) a porcfelépülés javítására művi körülmények között szaporított sejtek implantálásával. Munkájukról a Proceedings of the National Academy of Sciences 2002. július 15–19-i on-line számában számoltak be.
Az újonnan kifejlesztett eljárás során porcsejteket szaporítanak a testen kívül egy úgynevezett „tervező” gélben. A sejtekkel teli gélt ezek után a károsodott ízületi felszínre helyezik, ahol a szövettenyészet tovább növekedik és beépül a normális porcállományba, mialatt a gélanyag lassan lebomlik. A kutatók bíznak abban, hogy a gél artroszkópia segítségével, pusztán egy apró metszésen át bejuttatható az ízületbe. Ez az új, minimálisan invazív sebészeti eljárás sokkal olcsóbb lenne, valamint rövidebb felépülési időt igényel. Jelenleg, az FDA által engedélyezett módszer szerint, egy kevés porcanyagot eltávolítanak a páciensből, majd ezt testen kívül szaporítják, és végül visszaültetik a károsodott régióba. Az eljárás nagyon költséges, mintegy 30 ezer dollárba kerül, és a MIT csapata szerint nem követi valódi ízületi porcállomány kialakulása.
A team egy peptid alapú hidrogélt alkalmaz, amelynek alkalmassága a különböző sejttenyészetek szaporítására már régóta igazolást nyert. A hidrogél biokompatibilis, és tulajdonságai a célnak megfelelően alakíthatók: például szabályozható a lebomlási ideje. Mivel a fehérjét nem állati szövetekből nyerik, kisebb az esélye a különböző vírusfertőzések átvitelének.
A peptid hidrogél alapját 10-20 nm átmérőjű összefonódott szálak alkotják. A MIT Biomérnöki Centrumának igazgatója, dr. Shugaung Zhang elmondása szerint ez éles ellentétben áll más biopolimer mikroszálakkal, mert átmérőjük ennek általában mintegy ezerszerese. Ez az apró méret jelenti az óriási különbséget, hiszen így növekedési faktorok pányvázhatók közvetlenül a gél fehérjeszerkezetébe, amelyek direkt stimulálhatják a porcsejteket.
http://www.pnas.org/cgi/content/abstract/99
Nukleáris medicina infarktus esetén
A nukleáris medicina technikáját alkalmazó, noninvazív eljárás képes az infarktust követő tartós szívizom-károsodás mértékének pontos meghatározására. A találmányról a Nukleáris Medicina Társaság éves találkozóján, Los Angelesben számoltak be a feltalálók.
Dr. Neil Steinmetz vezetésével az USA és Kanada nyolc egészségügyi központjában 201TI/99mTc Annexin (Apomate) SPECT segítségével 59 olyan betegen végeztek felmérést, akik az azt megelőző 96 órában szívinfarktuson estek át. Tartós szívizom-károsodás 81%-uknál volt kimutatható. A berendezés még a revascularisalt betegekben is kimutatta a szívizomsejt-károsodást. Ezen eredmények igazolására dr. Raymond Taillefer, a University of Montreal munkatársa és kollégái megismételték a vizsgálatot, így az eljárás hatékonysága az infarktust követő négy napon belül beigazolódott.
Az Apomate sugárterápiás gyógyszer, amelyet eredetileg arra fejlesztettek ki, hogy mielőbb jelezze a daganatsejtek tumorterápiát követő pusztulását. A jelenlegi tanulmányok bizonyítják, hogy felettébb értékes információt szolgáltathat infarktus esetén, amely az orvosok segítségére lehet a megfelelő gyógymód, életmódváltozások megtervezésében.
http://www.umontreal.ca/ang/index.htm
Gyógymód a Barrett-oesophagus kezelésére
Új, reménnyel kecsegtető eljárást dolgoztak ki a Barrx Medical (West Monroe, LA, USA) kutatói a praecancerosus állapotot jelentő Barrett-oesophagus kezelésére. A Barrett-oesophagus diagnosztizálása nehéz, sorozatos endoszkópos kivizsgálást, a gyanús területekről random szövetbiopsziákat igényel. Ráadásul nyelőcső-carcinomává alakulhat, amely az egyik legrettegettebb tumorfajta.
Az egyik új módszer megszokott radiofrekvenciás generátort és egyszer használatos katétert igényel. A katétert endoszkópia során helyezik a kívánt helyzetben a megfelelő területre. Ez után egy rövid, ellenőrzött mennyiségű radiofrekvenciás energia megsemmisíti a praecancerosus sejtek vékony rétegét, míg a nyelőcsőizom normális funkciója megmarad. Az eljárás rövid, mindössze negyed órával hosszabbítja meg az endoszkópos vizsgálat időtartamát.
A fejlesztő cég állítása szerint az eljárás oly mértékben fokozhatja a Barrett-oesophagus kezelésének kockázat/haszon arányát, mint annak idején a kolonoszkópia tette a korábban csak invazív műtéttel eltávolítható vastagbélpolipok esetében. Az eljárás hatékonyan, rutinszerűen alkalmazhatóvá válhat a kezelést végző gasztroenterológusok számára, amely a Barrett-oesophagus kezelésében alkalmazott többi módszerről nem mondható el – állítja dr. Roger Stern, a Barrx Medical alapítója, aki egyben a Stellartech Research Corp. (Sunnyvale, CA, USA) igazgatója is.
http://www.stellartechresearch.com
Új módszer a radio- és kemoterápia hatékonyságának fokozására
Egy új eljárás során hyperthermiát alkalmaznak daganatos betegségek kezelésében a besugárzás és a kemoterápia hatékonyságának fokozására. A kezelés alapja az, hogy a megemelkedett hőmérséklet fokozza a szövetek véráramlását. A módszer során célzó mikrohullámot használnak a rosszindulatú daganat bemérésére és felmelegítésére. A következményes véráramlás-fokozódás javítja a gyógyszerek bejutását a daganat területére, így ott nagyobb mennyiségű kemoterapeutikum fejti ki a hatását. A fokozott véráramlás ugyancsak jobb oxigenizációt biztosít, így a besugárzás során sokkal több daganatot pusztító oxigéngyök keletkezik, ezáltal is sérülékenyebbé téve a tumorsejteket.
A berlini Humboldt Egyetem Charite Orvosi Kar rákközpontjának orvosai ezt az új módszert alkalmazzák. Feltételezésük szerint ez az eljárás a kétszeresére emeli a daganatba jutó kemoterápiás gyógyszer mennyiségét. Ha a daganatot rövid időre 43-44 Celsius-fokra melegítik fel, ez direkt pusztító hatást fejt ki a tumorsejtekre. Így kétszeres a terápiás hatás, egyrészt a daganatpusztító hő, másrészt a hőemelkedést követő kemo- és radioterápia hatékonyságának fokozódása miatt. A módszer a daganat határsejtjeit is elpusztítja, így elősegíti a daganat komplett eltávolításának, azaz a teljes gyógyulásnak az esélyét. A beavatkozást követően a páciensek egyáltalán nem vagy csupán enyhe fájdalomcsillapítást igényelnek.
A Charitén alkalmazott módszer során mágneses rezonanciás vizsgálattal (MRI) folyamatosan nyomon követik a mikrohullám hatását mind a hőmérséklet-változásra, mind a keringésváltozásra. Az eljárás során alkalmazott háromdimenziós mikrohullámú sugárzórendszer az amerikai BSD Medical Corp. új fejlesztése.
www.bsdmc.com
Hólyagmegtartó műtét invazív hólyagtumor esetén
Az Urology 2002. júliusi számában olvasható az a tanulmány, amely elemzi a hólyagtumor invazív megtartó műtétei utáni eredményeket. Az elemzések alapján a megtartó műtétek 10 éves túlélési statisztikái megegyeznek a radikális műtétek eredményeivel.
Korábban az invazív hólyagtumor standard kezelését a radikális hólyag- és környező szervek eltávolítása jelentette. A bostoni (USA) Massachusetts General Hospital (MGH) kutatói egy három lépésből álló eljárást alkalmaztak 190 betegen. Első lépésként műtét során távolították el magát a daganatot a hólyagból. Ezt intenzív radio- és kemoterápia követte. A kemoterápia a besugárzás tumorölő hatását egészíti ki, amelynek célpontja közvetlenül a húgyhólyag. Különböző vizsgálatok eredményeként a betegek egyharmadánál radikális hólyageltávolításra volt szükség, mivel a daganat a háromlépcsős terápiát követően is perzisztált. Mindenesetre a tanulmányban részt vett, megtartó műtéten átesett betegek 10 éves túlélési statisztikái nem különböztek a radikális hólyageltávolításon átesett betegek eredményeitől.
A kutatók megjegyezték még, hogy a jelenlegi terápiás eljárások ugyan hatékonyak a daganat medencerégióban való újra megjelenésének csökkentésére, az invazív hólyagtumoros betegek 50%-ának halálát mégis metasztatikus daganat okozza. Ennek megelőzése érdekében alkalmaznak – csakúgy, mint mellrák és egyéb magas mortalitású daganatok esetében is – adjuváns kemoterápiát, hogy az egész szervezetben megállíthassák a daganatos sejtek fejlődését, szaporodását – mondta dr. Donald S. Kaufman, az MGH urogenitális rákprogramjának vezetője.
http://www.mgh.harvard.edu
A fogamzásgátló szerek támogatásáról
A WHO európai irodája a szervezet 51 európai tagállama számára stratégiát dolgozott ki a szexuális és reprodukciós egészség előmozdítására (1). A szexuális és reprodukciós egészség körébe tartozó kérdés az is, hogy a nők minden olyan információhoz és egészségügyi szolgáltatáshoz hozzájussanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy szexuális életüket a lehető legegészségesebb módon élhessék, és hogy a lehető legegészségesebb feltételek mellett vállalkozhassanak a szülésre.
A WHO-stratégia a programok hatékonyságának mérésére szolgáló indikátorokat is meghatározza. Az egyik ilyen mutató a fogamzásgátló szerek használatának elterjedtsége a reprodukciós korban lévő 15 és 49 év közötti nők körében.
A fogamzásgátló tabletták használata a reprodukciós egészség fenntartásának fontos eszköze. Éppen ezért az európai általános gyakorlat az, hogy e szereket magas társadalombiztosítási támogatással forgalmazzák. Magyarország azonban ezzel ellentétes gyakorlatot követ: hazánkban a fogamzásgátló tabletták egyikéhez sem ad támogatást az egészségbiztosító. Egyszeri adagjuk térítési díja 2000 és 3500 forint között mozog. A nyilvánosság előtt is teret kaptak a szakorvosok azon aggasztó tapasztalatai, hogy egyre több nő nem képes a számára felírt tablettát kiváltani.
Egyes európai országokban a 18 év alattiak számára ingyen hozzáférhetővé teszik a fogamzásgátló tablettákat. Magyarország eddig ezt a példát sem követte, holott a 19 év alatti, illetve a 40 év fölötti nők körében a terhességmegszakítások száma magasabb a többi korcsoportban mért adatoknál. A tizenévesek aránya a terhességmegszakításra jelentkezők körében magasabb, mint 1970-ben volt, ebben a korcsoportban csökken a leglassabban az abortuszok száma.
A WHO-stratégiában kitűzött célok megvalósítására alkalmas nemzeti program kidolgozásáért és bevezetéséért az egyes tagországok kormányai felelősek. A fentiek ismeretében könnyen belátható, hogy a fogamzásgátló szerek támogatásának bevezetése nélkül Magyarország e tekintetben nem felelhet meg a WHO előirányzatainak. Az OEP új főigazgatója már ígéretet tett a támogatás jövőbeli bevezetéséről (2). Az intézkedést tovább sürgeti, hogy július elsejével megemelték a társadalombiztosítási támogatást nem élvező gyógyszerek árát, az áremelés megnövelte a fogamzásgátló szerek árát is.
Szövetségben a magyar biotechnológia
Ez év április 24-én tizenöt, Magyarországon működő biotechnológiai vállalkozás megalakította a Magyar Biotechnológiai Szövetséget (MBSZ, Hungarian Biotechnology Association).
A biológia fejlődésének forradalmi eredményeit az egészségügy, a mezőgazdaság és más szakterületek is egyre növekvő mértékben hasznosítják. Az elmúlt húsz év alatt a biotechnológia – még az információtechnológiai iparnál is gyorsabb ütemben – önálló iparággá fejlődött. A modern gyógyszeripari, mezőgazdasági, környezetvédelmi és egyéb kutatási területeken is kiemelt fontosságú a biotechnológiai módszerek alkalmazása.
Az alapítók célja, hogy a biológia hazai fejlődésének és a kutatási eredmények mielőbbi hasznosításának támogatásával hozzájáruljanak Magyarország társadalmi, gazdasági céljainak megvalósításához, valamint, hogy a biotechnológiai ipar, a fejlettebb országokhoz hasonlóan, Magyarországon is mihamarabb stratégiai iparággá válhasson. A szövetség segíti a tagok közötti kapcsolattartást, érdekeik érvényesítése során egységes fellépést kezdeményez, összehangolt lobbitevékenységet folytat, képviseli a munkáltatók, továbbá a szakterület érdekeit, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a biotechnológiával kapcsolatos, hazai és külföldi kutatási-fejlesztési, termelési, kereskedelmi és gazdasági folyamatokat, amelyek alapján szakmai információt és támogatást nyújt tagjainak.
Az MBSZ tervezett fő tevékenységi köre: gyógyszerkutatás és -fejlesztés, gyógyszerek molekuláris célfehérjéinek kutatása, kombinatorikus kémia, farmakogenomika/funkcionális genomika, proteomika, diagnosztika és DNS-diagnosztika, génterápia, információtechnológia/adatbázisok, növényi biokompatibilis anyagokkal és biológiai csipekkel kapcsolatos, biotechnológia, valamint a felsorolt szakterületeken nyújtható szolgáltatások, műszerek és technológia biztosítása. A hatékony működés érdekében Befektetési, Bioinformatikai, Gyógyszerfelfedezési/Gyógyszerkutatási, Konzultációs, Platform/Kutatástechnológiai és Diagnosztikai Szakbizottságot (Szb) hoztak létre.
A szövetséget elnökség irányítja, amelynek tagjait a közgyűlés választja a rendes tagok közül. Az alakuló közgyűlés az MBSZ elnökének ifj. Duda Ernőt, a SOLVO Biotechnológiai Rt. igazgatóságának elnökét választotta meg. A vezetőség tagjai, akik egyben a szakbizottságok vezetői is, a következők: dr. Darvas Ferenc (ComDrug – Bioinformatikai Szb), dr. Gaál József (Megapharma – Konzultációs Szb), dr. Kéri György (Vichem – Gyógyszerkutatási Szb), dr. Korányi László (DRC – Diagnosztikai Szb), dr. Ürge László (ComGenex – Platform/Kutatástechnológiai Szb) és Duda Ernő (Solvo – Befektetési Szb).
A szövetség rendes tagja lehet – cégformára való tekintet nélkül – minden olyan Magyarországon bejegyzett biotechnológiai vállalkozás, amely tényleges működését már megkezdte és rendelkezik a tagsághoz szükséges feltételekkel. Emellett azonban az MBSZ várja pártoló és társult tagok jelentkezését is.
A Magyar Biotechnológiai Szövetség alapító tagjai a következők: Biorex Rt., Biostatin Kft., Chemaxon Kft., ComDrug Kft., ComGenex Rt., DRC Kft., GenolID Kft., InFarmatik Bt., Megapharma Kft., N-Gene Kft., Solvo Rt., Tomtec Kft., TRC Toxikológiai Kutató Központ Kft., TRIO-LAB Kft. és Vichem Chemie Kutató Kft.