|
|
|
LAM 2001;11(10):673.
A HÓNAP KÉRDÉSE
Minden számunkban felteszünk olvasóinknak egy (esetleg több) kérdést, erre várjuk válaszaikat. A kérdéseket úgy tesszük fel, hogy egyetlen szóval is lehessen rájuk válaszolni, minthogy mindenki véleményére kíváncsiak vagyunk. Aki viszont veszi a fáradságot, hogy véleményét bővebben kifejtse, annak levelét (szerkesztett formában) közöljük.
Egyelőre – postán, faxon, e-mailben küldött – leveleket várunk, nemsokára azonban internetes honlapunkon élő vitát is kezdhetnek olvasóink. A nem internetezők ezekről sem maradnak le: szerkesztett formában az ott megjelenő véleményeket is közreadjuk a lapban.
Rovatunk célja a polémia. Hiszen gondjaink közösek, kedvező megoldás akkor születhet, ha feltárulnak a különböző vélemények, az egymástól eltérő álláspontok igazságai.
Kérdésünk elé dr. Boda Domokos írt felvezető sorokat, a hozzá tartozó cikket pedig 
Az Orvostudomány és média rovatunkban találják. A kérdés az otthoni szüléssel kapcsolatos.
dr. Varga Zoltán
Az otthoni szülések új irányzata annak a törekvésnek a része, amely abból indul ki, hogy a gyermekszülés természetes folyamat. Elutasítja azt a gyakorlatot, amely szerint a szülés patológiás jelenség, és a műtétek szabályai szerint kezelendő, s az esetek 90%-át meghaladó arányban felesleges vizsgálatokat és kezeléseket végeznek.
Ennek az új irányzatnak a legszélsőségesebb álláspontja egyenesen a primitív népcsoportokban, sőt az állatvilágban megfigyelt ősi szokások alkalmazásával igyekszik a napi gyakorlatot kialakítani. Még ha vitathatatlanul a rohamkocsis szállításoknak is vannak ártalmai, az intézeti műtéti, sőt intenzív terápiás szülésvezetés kétségtelen előnye a biztonságosság. Ahogy azonban egyre világosabban látjuk az anya-gyermek kapcsolatban a világrajövetel első perceiben érvényesülő, a gyermek egész személyiségét meghatározó imprinting jelentőségét, az ezt megzavaró intézeti szülés a gyermek személyiségi jogait súlyosan sértő körülményként fogható fel.
Talán nem alaptalan – bár igen korai időszakról lévén szó, nem bizonyítható – az a feltevés, hogy egyes szélsőséges viselkedéseknek (legalábbis egyik) gyökere itt keresendő, avagy annak okai is, hogy a fiatalok ma közönyösebbnek mutatkoznak gyermekvállalás terén. A hazai intézetekben terjedő rooming in rendszer, továbbá az apás szülés az ilyen hatásokat igyekszik kiegyenlíteni. Kérdés, hogy ez elég-e? Az otthoni szülést propagálók szerint a ténylegesen természetes szülés az, amikor a gyermek otthon, a családban születik.
Felmerül a gondolat, hogy nem túlzás-e az, hogy hazánkban minden szülést szakorvos vezet le. Ellenérvként megemlíthető a távolról sem kielégítő lakáshelyzet. Talán a legjobb kompromisszumos gyakorlat korunkban az angoloké. Az intézeti szülőszobák inkább lakószobához hasonlítanak, ahova a szülőnővel együtt beköltözhetnek közeli hozzátartozói. A szüléseket – amellett, hogy mindenkor kéznél van a szülész konziliárius, akit kivételes esetben igénybe lehet venni – nagy önállósággal a bábák vezetik.
A végső álláspontot e kérdésben minden körülmény hatásának objektív vizsgálata hivatott eldönteni.
dr. Boda Domokos
|
E HAVI KÉRDÉSÜNK Ön szerint helyesen cselekedett a kamara, amikor felfüggesztette A hónap kérdésére írásban várjuk válaszaikat. Véleményét, hozzászólását hagyományos és elektronikus formában is eljuttathatja szerkesztőségünknek! |