LAM 2001;11(10):678-9.

SZELLEM ÉS KULTÚRA

Sorskérdések

„Ahogy esténként kiszámolod, hogy sikeres volt-e aznap az üzleti életed, épp úgy kellene mérleget vonnod, milyen lelki életet éltél. Vizsgáld meg naponta, pozitív volt-e vagy negatív.” (Tendzin Gjaco, a dalai láma)

Sokan a modern, tudományos gondolkodás csődjét emlegetik, s azt mondják, hogy világalakító vívmányai mellett szemmel kellene tartani az emberi psziché mélyrétegeinek tartalmait is – a befelé vezető út nagyobb odafigyelést érdemelne.

Általában mindenki más gyökeres átalakítását szívesen sürgetjük, ám vannak az életünkben olyan mozzanatok, amikor rádöbbenünk: önmagunkon kell elkezdeni a sort, mert kínjaink már az egekbe nőnek. A feladat halaszthatatlan. Milyen stációi vannak ennek az útnak? Lehet-e büntetlenül kutatni mélységeink titkait? (Nem haszontalan szócséplés ez itt, ennek a folyóiratnak a hasábjain, hiszen az orvoslás eredményessége gyakran azon múlik, hogy az orvos „érett személyiség-e”, személyének van-e hitele, árad-e belőle a magabiztosság, a nyugalom, a szeretet?) Az emberi élet sorskérdéseit vizsgálva gyakran úgy tűnik, az egyes szerzők egyetértenek abban, hogy az ember egyik alapvető törekvése a belső nyugalom elérésére irányul.

Jung szerint az ember élheti az életét vagy a sorsát, mert a kettő nem ugyanaz. Leélheti tehát úgy az életét, hogy mindvégig nem ismert rá igaz küldetésére, nem töltötte be azt. Valódi, eleven lénye helyett „perszonája” érvényesül, az a szerep, amit hivatása, családja oktrojál rá, emez pedig elvész a különböző társadalmi szerepek, elvárások között.

„Lelki fejlődésünk csak úgy lehetséges, hogy elfogadjuk magunkat úgy, ahogy vagyunk, és megpróbáljuk komolyan élni a ránk bízott életet. Bűneink, tévedéseink, hibáink szükségesek számunkra, hiszen éppen ők a fejlődés ösztönzői” – mondja.

Eric Berne pszichiáter, más oldalról közelíti meg a sorskérdéseket. Szerinte sorsunk nem a csillagokban van megírva, hanem saját tudattalanunkban. A világra is a sorskönyvvel a fejünkben jövünk – állítja –, hiszen az, hogy akartak-e bennünket, avagy sem, alapvetően meghatározhatja magzati létünket, világhoz való viszonyunkat, és az is számít, hogy milyen családba, hányadikként születünk...

A mindennapi szülő áll a háttérben, aki általános jóindulata mellett vagy ellenére, az első pillanattól kezdve adott sorsra ösztönzi-kárhoztatja a gyermeket, pusztán azzal, hogy megmondja neki, mit tegyen és mit ne tegyen. Amint megmondja azt is, hogy mindezt hogyan tegye vagy ne tegye. Az első hat évben eldől – s ezt egy jószemű óvónő általában meg is tudja jósolni –, hogy kik lesznek a nyertesek és kik a vesztesek, avagy Goethe szavaival: kiből lesz üllő és kiből kalapács.

A gyermek igen korán kialakít néhány alapvető meggyőződést a világról és önmagáról, s ezek a meggyőződések nagy valószínűséggel egész életén át elkísérik őt. Ezeket a meggyőződéseket pedig környezetéből, főként szülei szavain keresztül szűri le.

De adjuk át a szót Eric Berne-nek, hasonlíthatatlanul eredeti stílusát érzékeltetendő:

„A »Hát nem tündéri?« két évvel később megerősítve egy »Klassz kis srác, mi?«-vel vélhetőleg jobb, mint egy »Beöntőcső«-vel megerősített »Már megint miért vacakol annyit?«. Ugyanígy a szoptatáskori és később a fürdőszobai »Bölcsődal« valószínűleg jobb, mint az »Amíg anyuci rágyújt«. Itt ültetődik el a későbbi Oké vagyok és Nem vagyok oké érzések magja, ami elválasztja egymástól a mostani s a majdani hercegeket a mostani és majdani békáktól. E korszakban alakulnak ki a későbbi Hercegek és Békák (vagy lányoknál a Rút Kiskacsák és Hercegnők) altípusai is. A »Hát nem tündéri« az Örök Herceg sikeres sorskönyvének az alapja, és ez legtöbbször az elsőszülöttek kiváltsága. A Feltételes Herceg, a »Nézd, milyen kis édes« vagy a »Siess!« Herceg maradhat mindaddig, amíg kis édes marad, és siet. A Feltételes Béka – az, »Aki harap«, a »Kis büdi« vagy a »Sápadtnak látszik, adjunk neki hashajtót!« – abbahagyhatja a békaságot, ha nem harap és nem tűnik sápadtnak, a Rusnya Béka avagy a Varangy azonban aligha váltható meg valaha is.”

Berne azonban megnyugtató végkimenetelt is fel tud mutatni. A tragikus sorskönyvek alól van kibúvó, a kora gyermekkortól a fejünkben zengő hangokat el lehet hallgattatni vagy legalábbis át lehet hangolni mondanivalójukat, és a gonosz varázslat is feloldható. Hogy hogyan, arra a transzakcióanalízis, azon belül is a sorskönyvanalízis ad választ, mindezt a könyvből megtudhatja az olvasó.

Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma rendkívül megnyerő személyiség. A nyugati világ is elismeri, mint avatott gondolkodót. Töprengései nem csak a buddhizmust ismerők számára jelentenek szellemi élményt. Gondolatai megérintenek bennünket, felkeltik a gyermeki énünket, aki a világ dolgain csöndben tűnődik. Ugyanakkor egy sokat tapasztalt ember tanácsaiban részesülünk, aki sokat tud arról, hogy mit kell tennünk, ha békében akarunk élni önmagunkkal.

Egyes jegyzetlapjai, mert minden napra kapunk egyet, beavatnak a dalai láma világszemléletébe, amely irigylésre méltóan higgadt, humánus, és ugyanakkor a szellem által mélyebben áthatott, a spirituális szférával elevenebben érintkező élet, világ lehetőségét villantja fel.

„A nyugati világban a kolostorok falain belül talán még létezik nyugalom, szabadság. De kívül, különösen a városokban, az emberek élete óramű pontossággal, megállás nélkül múlik, ráadásul ijesztő sebességgel. A városi közösségekben minden egyes ember élete minden szempontból olyannyira kiszámított, iparilag megtervezett, mint egy alkatrészé, amelynek hibátlanul kell illeszkednie az egész gépezet működésébe. Ebben az értelemben az ember nem ura a saját életének. Semmilyen kontrollal nem bír fölötte. Túlélőként él, napról napra az előírt, rászabott sebességgel követve a közös életvezetési mintát.”

„A gondjaink manapság igen megszaporodtak. Némelyek közülük, mint például a természeti csapások, elkerülhetetlennek látszanak, ezekkel szembe kell néznünk, és tőlünk telhetően meg kell küzdeni velük. Ám a legnagyobbakat maga az ember okozza magának, s főként viselkedési és gondolkodási zavaraiból származnak. Ezek elkerülhetők lennének. Ilyenek az ideológiai, de még a vallási összeütközések is, amikor ember ember ellen harcol, szem elől tévesztve valódi, érdemes céljait. Elfelejti, hogy a legkülönbözőbb vallások, társadalmi és politikai rendszerek csak eszközök azoknak a céloknak az eléréséhez, amelyekben az átlagos igényű ember megtalálja a boldogságot. Ezeket az eszközöket – vallásokat, ideológiákat – sohasem szabad a célok fölé helyezni. Az ember a dolgok fölött áll, és ezt a viszonyt – a belőle származó következményekkel együtt – minden korban, minden körülmények között fenn kell tartani.”

Nagy Zsuzsa

Út a nyugalomhoz
Őszentsége, a dalai láma korunkról, jövőnkről, esélyeinkről
Kiadó: Írás Kiadó
Ára: 2300 Ft.
Oldalszám: 403
ISBN: 963 8417 06 4

Eric Berne: Sorskönyv
az emberi játszmák folytatása
Kiadó: Háttér Könyvkiadó
Ára: 1400 Ft.
Oldalszám: 513
ISBN: 963 8128 68 2