LAM 2001;11(10):626.

GYÓGYSZERVIZSGÁLATOK

A moxifloxacin és az azithromycin összehasonlítása krónikus bronchitis akut exacerbációjának kezelésében

Kezelés: Naponta egyszer 400 mg moxifloxacin öt napon keresztül, illetve az első napon 500 mg, majd négy napon keresztül napi egyszer 250 mg azithromycin.

Kezelt személyek: 1999. szeptember és 2000. májusa között, 74 családorvosi rendelőben kezelt, 401 felnőtt beteg (köztük 189 aktív dolgozó), akiknél a krónikus bronchitis diagnózisa felállítható volt (három hónapon keresztül csaknem minden napos köhögés, legalább két egymást követő évben), és akiknél legalább két, akut bakteriális exacerbációra utaló tünet (gennyessé váló köpet, valamint a következők közül egy: gyakoribb köhögés vagy megnövekedett köpetmennyiség vagy fokozódó nehézlégzés vagy láz) jelentkezett.

A vizsgálat célja: Elsődlegesen az ötnapos moxifloxacin-, illetve azithromycinkezelés klinikai hatékonyságának, biztonságosságának összehasonlítása krónikus bronchitis akut exacerbációjának kezelésében. A vizsgálat másodlagos célja a betegek által vezetett betegnapló alapján annak megítélése, hogy az akut tünetek milyen gyorsan oldódtak, és a normális aktivitás milyen gyorsan állt helyre a kétféle kezelés hatására. A vizsgálatban a családorvosi ellátás körülményeit vették figyelembe, így bakteriológiai vizsgálatot nem végeztek.

Vizsgálati terv: Prospektív, multicentrikus, randomizált, nyílt.

Az eredmények értékelése: A kezelést követő 14–21. napon történt. A beteget gyógyultnak tekintették, ha a panaszok és a fizikális vizsgálat alapján az akut infekcióhoz kapcsolódó tünetek elmúltak, a beteg a szokásos nyugalmi állapotába került. Kudarcnak ítélték, ha az akut infekcióhoz csatlakozó jelek és tünetek nem szűntek meg, vagy a beteg alternatív kezelésre szorult. A betegnapló alapján értékelték, hogy a beteg a kezelés hányadik napján érezte a tünetek enyhülését, mikor tudott visszatérni a megszokott napi aktivitásához. Az aktív dolgozók között a betegség miatt kiesett munkaórákat is számolták.

Eredmények: A klinikai gyógyulás a kezelés befejezését követő 14–21. napon 85%-os volt a moxifloxacinnal, 81%-os az azithromycinnel kezelt csoportban. Gyógyszerrel összefüggő mellékhatást 12%-ban, illetve 9%-ban regisztráltak. Az eredmények nem mutatnak szignifikáns eltérést a két csoportban. Szignifikánsan különbözött azonban a tünetek enyhülésének ideje: a moxifloxacinnal kezelt csoportban a betegek 40%-a a 3. napon már jobban érezte magát, míg a másik csoportban a betegeknek csak 27%-a jelezte a tünetek enyhülését (p=0,012). A mindennapi normális aktivitáshoz a moxifloxacinnal kezelt betegek 36%-a, az azithromycinnel kezelt betegek 26%-a tért vissza a kezelés 3. napjára. A kiesett munkaidő tekintetében a két csoport között különbség nem mutatkozott.

Megjegyzés: Ez a tanulmány egy nagyobb, több centrumban, több célkitűzéssel, többféle protokoll alapján végzett vizsgálat része, amely elsősorban a területi betegellátás lehetőségeit modellezi a krónikus bronchitis akut exacerbációjának kezelésében. A vizsgálat értékelését behatárolja a nyílt tervezés, a bakteriológiai vizsgálat hiánya, és ezeken túl a betegek szubjektivitása a betegnapló kitöltésénél. A klinikai eredményesség mellett azonban az a lehetőség, hogy a beteg szubjektíven gyorsabban javul és tér vissza normális aktivitásához, igen nagy szocio-ökonomiai jelentőségű lehet – ha tekintetbe vesszük a krónikus bronchitisben szenvedő betegek magas számát – és mindenképpen további vizsgálatokat érdemel szigorúbb, objektivizálhatóbb protokoll alapján.

dr. Székely Éva
Szent László Kórház