KIGYÓGYÍT HAEST (Heparin in Acute Embolic Stroke Trial) Matos Lajos

LAM 2000;10 (9): 679. 

Kezelés: Dalteparin naponta kétszer subcutan 100 IE/ttkg, illetve acetilszalicilsav per os 160 mg naponta. Ha a beteg nem tudta bevenni a tablettát, 160 mg-os végbélkúpot, illetve annak placebóját készítette el a kórház gyógyszertára.

Kezelt személyek: Heveny ischaemiás stroke és pitvarfibrilláció miatt kórházba került, 18 évesnél idősebb betegek. A randomizációt az agyi esemény kezdetétől számított 30 órán belül megtették; az agyi CT-vizsgálatot kötelezően elvégezték a cerebralis vérzés kizárása céljából.

A vizsgálatban részt vevő 45 norvég kórházban 1996 novembere és 1998 decembere között 449 beteget soroltak be a vizsgálatba. Az összesen 7570 vizsgált beteg közül 2059-nél észleltek friss vagy korábban is dokumentált pitvarfibrillációt, közülük végül 449 felelt meg a besorolási feltételeknek; 224 kapott dalteparint, 225 acetilszalicilsavat.

A vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy akut stroke-ot elszenvedett pitvarfibrilláló betegnél a stroke korai ismétlődésének megelőzésére a subcutan alkalmazott alacsony molekulatömegű heparin hatékonyabb-e, mint a stroke kialakulását követően 30 órán belül indított acetilszalicilsav-terápia.

Vizsgálati terv: Multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebóval kontrollált vizsgálat, két párhuzamos csoport összehasonlítására.

Vizsgálati időszak: 14 nap; minden beteget három hónapig követtek, ekkor ismét vizsgálatot végeztek.

Eredmények: Az első 14 nap alatt a dalteparinnal kezelt csoportban az ischaemiás stroke 19 esetben ismétlődött (8,5%), az acetilszalicilsavat kapók csoportjában pedig 17 betegnél (7,5%). A másodlagos események gyakorisága szempontjából sem találtak különbséget a két csoport között: sem a tünetekkel járó agyvérzésben (dalteparinkezelés: 6/224, acetilszalicilsav-terápia: 4/225), sem a tünetekkel járó és tünetmentes agyvérzésben (26/224 vs 32/225), sem a tünetek esetleges fokozódásában az első 48 óra folyamán (24/224 versus 17/225), sem a halálozásban (21/224 versus 16/225). A funkcionális eredmény vagy az összhalálozás a két csoportban mind két hét, mind három hónap után azonos volt.

A vizsgálat nem bizonyította, hogy az alacsony molekulatömegű heparin alkalmazása előnyösebb volna akut ishaemiás stroke-ot elszenvedett pitvarfibrilláló betegeknél, mint az acetilszalicilsav önmagában.

Közlemény: Berge E, Abdelnoor M, Nakstad PH, Sandset PM on behalf of the HAEST Study Group: Low molecular-weight heparin versus aspirin in patients with acute ischaemic stroke and atrial fibrillation: a double-blind randomised study. Lancet 2000;355:1205-1210.