KIGYÓGYÍT
HABIT (Hypertension And BPH Intervention Trial)
Matos Lajos
 
 
 

dr. Matos Lajos: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

LAM 2000;10 (6): 489. 


Kezelés: Doxazosin, kezdetben reggelente 1 mg per os, majd az adagot hetenként duplázták a maximális dózisig (2, 4, 8 és végül 16 mg/nap) a kívánatos vérnyomásérték, illetve az American Urological Association (AUA) osztályzat eléréséig (szisztolés érték: 100-140, diasztolés vérnyomás 70-90 Hgmm között; AUA <= 8).

Kísérő kezelés: A már korábban is antihipertenzív szerekkel kezelt, de nem megfelelően beállított betegek vérnyomáscsökkentő terápiáját nem függesztették fel, hanem kiegészítették a doxazosinnal. Csak azon gyógyszerek adását kellett kihagyni, amelyek a vesicourethralis működést befolyásolhatták (például antikolinerg szerek, izomrelaxánsok, kortikoszteroidok).

Kezelt személyek: Összesen 500 beteget vontak be a vizsgálatba, végül 491 beteg adatait értékelték. Olyan betegeket választottak ki, akiknek szisztolés tenziója 120-179, diasztolés vérnyomása 80-109 Hgmm között mozgott. Négy csoportot képeztek attól függően, hogy a diasztolés vérnyomás meghaladta-e a 90 Hgmm-es értéket, illetve a betegek részesültek-e korábban antihipertenzív terápiában. Így négy csoportot értékeltek: kezelt/jó vérnyomású (142), kezelt/nem megfelelő vérnyomású (142), kezeletlen/hypertoniás (135), kezeletlen/normotenzív (72). AUA osztályzat: >= 12.

A vizsgálat célja: A vizsgálat során arra keresték a választ, hogy az idősödő hypertoniás férfi betegeknél, akiknek körében gyakori a benignus prostatahyperplasia (BPH) is, a szelektív alfa1-adrenerg-blokkoló doxazosin mennyire képes a betegségkombinációt javítani a családorvosi praxisban.

Vizsgálati terv: Multicentrikus, nyitott, családorvosi gyakorlatra alapozott tanulmány, négy párhuzamos csoport összehasonlítására.

Vizsgálati időszak: Az optimális gyógyszeradag elérése után 8 hét.

Eredmények: Azok a betegek, akik korábban nem kaptak kezelést, illetve szedtek vérnyomáscsökkentő(ke)t, (főleg ACE-gátlót vagy kalciumantagonistát), de tenziójuk nem volt megfelelő, vérnyomásuk a doxazosin adására elérte a kívánt 140/90 Hgmm-es értéket. Az AUA tünet- és panaszosztályzat valamennyi betegcsoportban igen szignifikánsan csökkent (p<0,001): a doxazosinkezelés hatására észlelt javulás nem függött attól, hogy a kezdeti tünetek súlyosak vagy enyhék voltak. A magas vérnyomás és a BPH tüneteinek javulása mind a 65 évesnél idősebb, mind a 45-65 éves betegek között hasonlóan érvényesült. A doxazosint a betegek jól tolerálták, leggyakoribb mellékhatásnak a szédülés bizonyult (13%), de ezt csak két esetben (0,4%) minősítették súlyosnak.

Közlemény: Guthrie RM, Siegel RL for the Hypertension and BPH Intervention Trial (HABIT) Multicenter Study Group: A multicenter, community-based study of doxazosin in the treatment of concomitant hypertension and symptomatic benign prostatic hyperplasia: the Hypertension and BPH Intervention Trial (HABIT). Clin Ther 1999;21:1732-48.

Megjegyzés: Idősödő férfiaknál, ha a hypertonia mellett BPH is észlelhető (ami igen gyakori), a szelektív alfa1-blokkolók adása elsőként választható kezelés, ráadásul a doxazosin kedvezően befolyásolja a lipidprofilt és a glükóztoleranciát is. Ebben a mindennapi, családorvosi gyakorlatra emlékeztető vizsgálatban ugyan placebokontroll nem szerepelt, de az eredmények meggyőzően igazolják, hogy a szelektív alfa1-blokád eredményes és biztonságos ebben a betegcsoportban.