BMJ Magyar Kiadás 2001;2:112-4.

ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEK

Van orvos a gépen? A repülőgépeken előforduló tíz leggyakoribb sürgősségi eset

Nigel Dowdall

Összefoglalás A repülés közben előforduló sürgősségi esetek körülbelül háromnegyedét a légi személyzet látja el. A gépeken az egészségügyi felszerelés és gyógyszerkészlet nem egységes, de az esetek széles körének ellátásához tartalmaz eszközöket. Ha az orvos ilyen eseménynél önként segít a személyzetnek, tartsa szem előtt a nil nocere elvét, képzettsége és ismeretei korlátain belül cselekedjen.

A British Airways az 1999. március 31-ével záruló gazdasági évben 36,8 millió utast szállított, és 3386 olyan eseményről számoltak be, amikor repülés közben az utast egészségügyi ellátásban kellett részesíteni, azaz 11 000 utasra jutott egy eset. Bár ezek 70%-ában a személyzet látta el az utast egészségügyi szakember segítsége nélkül, közel 1000 esetben orvos vagy ápolónő segítségét kérték.

Az alábbiakban azokat az állapotokat tekintjük át, amelyek fellépésekor leginkább valószínű, hogy elhangzik a bejelentés: „Ha orvos van a gépen, kérem, jelezze a személyzet valamelyik tagjának.”

Módszer

Az információ elsősorban a British Airways járatain repülés közben előfordult, orvosi kezelést igénylő állapotokkal kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Forrása a személyzet jelentése, melyhez a segítséget nyújtó egészségügyi szakemberek visszajelzését is csatolták, valamint más légiforgalmi egészségügyi részlegekkel folytatott megbeszélés. Az egészségügyi felszerelésre és eszközökre vonatkozó információ alapja pedig a Joint Aviation Authorities szabályzati előírása, a British Airways valamennyi gépén meglévő egészségügyi felszerelés és eszköz, valamint más légiforgalmi egészségügyi részlegekkel folytatott megbeszélés.

Mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalmat panaszoló utas a levegőben ugyanolyan komoly diagnosztikai feladatot jelent, mint a földön. Lényeges a gondos anamnézisfelvétel, amelyet nyelvi korlátok nehezíthetnek, akárcsak az, hogy a helyszín az utastér. Előfordulhat például, hogy az anginás beteg a gyógyszereit a feladott poggyászába csomagolta.

Ha a gép egészségügyi felszerelése hiánytalan, találunk benne coronariatágító nitroglicerin sprayt. Amennyiben tartós a fájdalom, és infarktus gyanúja merül fel, általában rendelkezésre áll acetilszalicilsav, opiát fájdalomcsillapító és természetesen oxigén is. Ha bizonytalan a diagnózis, antacidum segíthet megerősíteni a dyspepsia diagnózisát; ez rendszerint megtalálható még az egyszerű elsősegélynyújtó felszerelésben is.

Egyes légitársaságok járatain ma már kardioszkóp is található. Elsősorban a telemedicinában fogják alkalmazni, hogy adatokat küldjenek földi tanácsadó szolgálatokhoz. Ha viszont van a fedélzeten orvos, ő is megerősítheti a myocardialis ischaemia diagnózisát, vagy megerősítheti a döntést, hogy a szív eredetű ok nagy valószínűséggel kizárható.

Kollapszus

A hirtelen összecsukló beteg nagy aggodalmat kelt. Szerencsére az ájulás legtöbbször egyszerű szédülésnek tulajdonítható. Amíg az orvos nyugodt szavak kíséretében megvizsgálja az utast (ellenőrzi a pulzusát, esetleg a vérnyomását), rendszerint spontán rendeződik is az állapot.

Az epilepsziások görcskészsége nem nagyobb repülés közben. A légi személyzet rendszerint kellően képzett, tudják, görcsroham esetén mit kell tenniük. Ha orvosi beavatkozásra van szükség, általában parenteralisan diazepamot alkalmaznak; lehetséges, hogy rectalisan adható készítmény is van a felszerelésben.

Az életveszélyes kollapszus (például hirtelen szívmegállás) ritka, de a légi személyzet valamennyi tagjának képzettnek kell lennie az újraélesztésben. A nagy nemzetközi légitársaságok gépein sok esetben defibrillátor is van, ilyenkor a személyzetet megtanítják a használatára, az orvosnak nem ezt kell tőlük átvennie, neki inkább az lehet a szerepe, hogy vénát találjon, és ha szükséges, beadja a gyógyszert, például az atropint.

Egyes defibrillátorokon ritmuskijelző is van, jóllehet nem diagnosztikai céllal, de ez is segíthet a döntésben. A kardioszkóp bevezetésével további beavatkozásra is lehetőség nyílik, miután a teljes egészségügyi felszerelés gyakran olyan egyéb szereket is tartalmaz, mint a lidocain vagy a digoxin.

Asthma

A British Airways járatairól származó jelentésekben a leggyakoribb, potenciálisan életveszélyes állapot az asthma. Szerencsére a roham legtöbbször enyhe, és gyakran az váltja ki, hogy az utas észreveszi, hogy a gyógyszere nem a kézipoggyászában van. Oxigén mindig található a gépen, hörgtágító injekció és adrenalin is mindig rendelkezésre áll.

Lehet, hogy belélegezhető hörgtágító is van, de porlasztó berendezést ritkán találni, mert a legtöbb gépen az oxigénrendszer nem tud olyan átfolyási sebességet biztosítani, hogy működtesse az oxigénes porlasztókat, a rendelkezésre álló akkumulátoros eszközök pedig terjedelmesek és túl nehezek ahhoz, hogy a rutin orvosi felszereléshez tartozzanak.

Fejsérülés

Fejsérülést nem ritkán az ülések fölötti poggyásztartóból kieső tárgyak okoznak. A nehéz tárgy – például a laptop vagy a vámmentes italosüveg – súlyos sérülést okozhat. A gépen lévő orvos keveset tud tenni ilyen helyzetben, de szükség lehet a tanácsára, hogy a baleset miatt, a klinikai kép alapján szükséges-e módosítani az útvonalat.

Pszichiátriai problémák

A pszichiáterek gyakran aggódnak a miatt, hogy a hosszú évek alatt alaposan beporosodott resuscitatiós ismereteiket a repülőgép fedélzetén esetleg hirtelen fel kell idézniük. Pedig sokkal gyakrabban látni szorongó, fóbiás, néha major pszichiátriai kórképben szenvedő utast, mint olyat, akinek resuscitatióra van szüksége. Gyakorta csak a diagnózis megerősítésére és megnyugtatásra van szükség.

Ha úgy ítélik, hogy gyógyszer is kell, rendelkezésre állhat orális anxiolyticum, például a lorazepam, csakúgy, mint parenteralis szedatívum, típusosan diazepam. E szerek alkalmazásakor indokolt némi óvatosság, miután lehet, hogy az utas már jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztott. Ha tiltott szerek használata (a lenyelt szer lehet csempészáru is) miatt alakult ki zavart viselkedés, súlyos gyógyszerkölcsönhatások jöhetnek létre.

Hasi panaszok

Gyakori a hasmenés és a hányás, amit rendszerint orális hányáscsillapítókkal, rehidráló folyadékkal és hasmenés elleni szerekkel kezelhetünk. Az orvos szerepe ismét főként csak az, hogy megállapítsa a diagnózist és tanácsot adjon, szükség van-e sürgős orvosi ellátásra, ami miatt esetleg módosítani kell az útvonalat. Tartós hányás esetén segíthet a parenteralis antiemetikum, például a metoclopramid.

Egyes légitársaságoknál az infúzió is hozzátartozik az egészségügyi felszereléshez. Bár ennek mennyisége nem jelentős, a vénabiztosításokhoz elég lesz, amíg a gép leszáll.

Diabetes

Elég gyakori a hypoglykaemiás rosszullét, sokszor olyan esetben, amikor az utas a gépre szállás előtt ad magának inzulint, mert úgy gondolja, hogy a felszállás után hamarosan hozzák az ételt. Glükózinjekció rendszerint van a gépen, és több légitársaságnál glükagoninjekciót és orális glükózgélt is tartanak az egészségügyi felszerelésben.

Allergiás reakció

Súlyos allergiás reakció, anaphylaxia ritkán fordul elő, de ilyenkor kulcsfontosságú a gyors beavatkozás. A komplett egészségügyi felszerelésben adrenalin és antihisztamin is van (rendszerint injekció formájában) és esetleg parenteralis kortikoszteroid is. Azoknál az utasoknál, akik tudnak allergiájukról, lehet hogy találunk sürgősségi szert adagoló „tollat”, és manapság egyes légitársaságok is tartanak ilyet a felszerelésben.

Szülészeti és nőgyógyászati sürgősségi állapot

Nincs olyan év, hogy ne születne néhány baba a nemzetközi járatokon, más kérdés, hogy ez aránytalanul nagy publicitást vonz a születések számához képest. Az orvosnak ritkán van lényeges szerepe, eltekintve talán attól, hogy biztonságérzetet jelent, de szükség lehet rá, hogy méhösszehúzó szert adjon.

Néha előfordul fenyegető abortusz vagy egyéb eredetű vaginalis vérzés, ami a legtöbbször igen megrémíti az utast. A vizsgálati lehetőségek szükségszerűen korlátozottak, és nem valószínű, hogy az orvos egyebet akarna tenni, mint megfigyelni az utas általános állapotát és megnyugtatni őt.

Az orvosi ellátást igénylő esetek leggyakoribb okai. A százalékos értékek a British Airwaysnél 2000 januárja és szeptembere között előfordult 910 esetre vonatkoznak.

Következtetések

A repülőgépen utazó orvos bármilyen sürgősségi állapottal találkozhat. A fedélzeten lévő felszerelés és a gyógyszerek skálája és választéka változó, néha kifejezetten bőséges. Fontos, hogy ha az orvos önként segít a személyzetnek, tartsa szem előtt a medicina fő szabályát (nil nocere) és kizárólag képzettsége-tudása határain belül cselekedjen.

Érdekütközés: Nem volt.
(Elfogadva: 2000. május 18.)

BMJ 2000;321:1336-7.