BMJ Magyar Kiadás 2001;2:65.

A SZERKESZTŐ ÜZENETE

Befolyásolható Ön?

 

Ne tessék megijedni, nem kell válaszolni tíz kérdésre, hogy azután a kapott pontszámok alapján megtudja, Ön bizony nagyon is, közepes mértékben, avagy aligha befolyásolható. Szerénytelenül állítom, hogy e nélkül is megmondom: valószínűleg igen a válasz, hiszen ezen ma már egy egész iparág dolgozik, a reklámokkal mindenki a saját terméke érdekében kívánja Önt befolyásolni, és valljuk be, sokszor, néhányszor, avagy nagyritkán sikerül is nekik. Nem is kell azonban ilyen messzire menni, ha az Önt befolyásolni kívánókra kívánunk példát hozni: gondoljon csak az orvoslátogatókra. Á, mégse gondoljon rájuk, legalább ebben a pár percben ne, amelyet olvasásra szánt. Gondoljon valami szebbre, amire csak szeretne, de azért közben lássa be, most, itt, én éppen az Ön befolyásolásán kívánok munkálkodni. Cikkek elolvasására kívánom rávenni ugyanis. A szerkesztők már csak ilyenek (tisztelet a Kivételnek, de az ő lapját inkább ne olvassa).

Elolvasna például egy olyan unalmas című cikket, hogy „A csecsemőtáplálás megjelenítése a brit tömegtájékoztatásban” (86. oldal)? Ha két kézzel fogja a lapot, tegye a jobb kezét a bal szívére (plágium, illetve tisztelet Goldoninak) – de ha a másikban valamit szorongat, akkor ne, mert valamelyiket elejti –, ugye nem olvasná el? Pedig sokat veszítene. Jó példa rá ugyanis, hogyan dolgoznak mások Ön ellen. Arról fog benne olvasni, hogy hiába papol a szoptatás előnyeiről, ha a tévésorozatokban azt látja a néző, hogy a cumisüveg könnyebb, előnyösebb, „menőbb”. Az epizód végére még azt sem kötelező kiírni, hogy kérdezze meg orvosát, vagy olvassa el gyógyszerészét. A sorozatot csak bámulni kell, és a befolyás befolyik a fejekbe.

Van a befolyásolásnak szalonképesebb módja is. Nem fogok újat mondani, tudja Ön is nagyon jól: befolyásolás bizonyos mértékben az is, ha feltárjuk egy téma bizonyítékait, vagy azt, hogy bizonyos dolgokra még nem tudjuk (és miért nem tudjuk) a választ. Míg a reklám és az orvoslátogató (tisztelet a Kivételnek, de őt többnyire kirúgják) legtöbbször szájba rágva befolyásol (akárcsak az a szerkesztő, aki még azt is megmondja, mikor, melyik kezét melyik szívére tegye a nyájas olvasó), a színvonalas médium gondolatokat ébresztve teszi. Ezt a BMJ olvasóinak nem kell bemutatnunk. Nálunk nincsenek „a cikk azt akarja mondani” kezdetű kommentárok, e számunkban viszont ismét van két fejezet is e stílus orvosi etalonjából, a Clinical Evidence című könyvből (106. és 111. oldal).

Tisztán gondolatébresztésnek (na persze, befolyásolásnak) szánjuk például az árvizek egészségvonzataival (67. oldal), a kerékpáros sisak védő hatásával (68. oldal), a mozgás ráktól védő szerepével foglalkozó (72. oldal) közleményeket. Sőt, ismét arra vetemedtünk, hogy egy letehetetlen könyv elolvasására is buzdítsunk (117. oldal). A medicina tündöklése és bukása, sajnos, még nem olvasható magyarul, de majd igyekezünk latba vetni a befolyásunkat, hogy ez ne maradjon így.

Nos, akkor most válaszoljon: befolyásolható Ön? Attól tartok, nem, hiszen ehelyett az unalmas bevezető helyett már rég az érdekes cikkekhez kellett volna lapoznia. Vagy a poént várja, ami néha szokott lenni az ilyen bevezetőim végén? Attól tartok, ehhez is lapoznia kell: a poén a 100. oldal alján olvasható, de ott sem mindig.

Ui: Ha még mindig nem tudja a választ a címbeli kérdésre, vessen egy pillantást, amikor legközelebb dolgozni megy, a kórházat jelző tábla H betűjére. Ha Magyarország jut róla eszébe, Ön vagy külföldi vagy befolyásolható.

dr. Varga Zoltán, felelős szerkesztő