BMJ Magyar Kiadás 2000;4:219-20.

EGÉSZEN EREDETI KÖZLEMÉNYEK

A praenatalis ultrahangvizsgálatok és a gyermekkori leukaemia kockázata: eset-kontroll tanulmány

Estelle Naumburg, Rino Bellocco, Sven Cnattingius, Per Hall, Anders Ekbom

A szülészeti ultrahangvizsgálat a rutinszerűen végzett magzati gondozás része, és mind az anya, mind a magzat szempontjából biztonságosnak tekintik. In vitro azonban kimutatták, hogy az ultrahang membránváltozásokat okoz, s az ilyen változások befolyásolhatják az embriogenezist, de a késői praenatalis és a postnatalis fejlődést is (1). Egy vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy összefüggés lehet az ultrahang-expozíció és a balkezesség gyakorisága között, jelezve, hogy az ultrahanghullámok befolyásolhatják a magzat fejlődését (2).

A méhen belüli ultrahang-expozíciók és a gyermekkori malignus megbetegedések kockázatnövekedése közötti összefüggést nem tekinthetjük bizonyítottnak, mivel a korábbi tanulmányok statisztikai ereje kicsi volt, vagy retrospektív szülői beszámolókra támaszkodtak, vagy mindkét hátrány előfordult bennük (3–5).

Hogy értékelhessük az ultrahang hatását a gyermekkori lymphoid és myeloid leukaemia kockázatára, az egész országra kiterjedő eset-kontroll tanulmányt készítettünk, amelyhez a praenatalis ultrahangvizsgálatokról prospektív adatgyűjtést végeztünk.

A vizsgálat alanyai, módszerei és eredményei

Tanulmányunkban azok az 1973 és 1989 között született svéd gyermekek szerepelnek, akiknél leukaemiát diagnosztizáltak, és születésük dátuma, betegségük diagnózisa és haláluk oka szerepel az országos nyilvántartásban – összesen 752 ilyen gyermeket találtunk. Minden leukaemiás gyermekhez véletlen besorolással kontrollt választottunk az országos anyakönyvi nyilvántartásból úgy, hogy a beteg és a kontroll neme, születési éve és hónapja megegyezzen. Sem az eset-, sem a kontrollcsoportban nem szerepelnek Down-szindrómás gyermekek (n=731), így 652 (89%) eset-kontroll párt kaptunk (578 lymphoid és 74 myeloid leukaemiás gyermek).

Összesen 361 (48%) gyermeknél alakult ki leukaemia a négyéves korra, közülük 21 gyermek ikerterhességből született. Az ultrahangvizsgálatokról az adatokat a terhesgondozási, a szülészeti és az egyéb standardizált orvosi feljegyzésekből nyerte egyikünk (E. Naumburg), aki nem tudhatta, hogy a gyermek az eset- vagy a kontrollcsoportba tartozik-e. A praenatalis ultrahang-expozíció és a gyermekkori – lymphoid vagy myeloid – leukaemia közötti összefüggést feltételes logisztikus regresszióval vizsgáltuk. Az esélyhányados és a 95%-os megbízhatósági intervallum meghatározásához a maximális valószínűséget figyelembe vevő módszerekkel számoltunk.

Ami a lymphoid leukaemiát illeti, összesen 200 és 214 kontrollgyermeket vizsgáltak praenatalisan ultrahanggal (esélyhányados 0,85, a 95%-os megbízhatósági tartomány 0,62–1,17) (lásd a táblázatot). A lymphoid leukaemia kockázatát nem befolyásolta a vizsgálatok száma, sem azok időpontja (ezeket az adatokat részleteikben nem közöljük). Ami pedig a myeloid leukaemiát illeti, 29 gyermeknél és 27 kontrollnál történt praenatalis ultrahangvizsgálat (esélyhányados 1,0; 0,42–2,40; lásd a táblázatot). A myeloid leukaemia kockázatát nem befolyásolta az ultrahangvizsgálatok száma (lásd a táblázatot), viszont az időpontja esetleg igen: enyhén emelkedett, de nem szignifikáns kockázatot találtak a második trimeszterbeli vizsgálatok esetén (esélyhányados 1,42; 0,88–2,29). A potenciális befolyásoló tényezők – az anya életkora, nagy születési súly, ikerterhesség – szerinti igazítással nem változott az eredmény (az adatokat részletesen nem közöljük).

A gyermekkori leukaemia kockázata az ultrahangvizsgálatokhoz és azok számához viszonyítva: a svéd lakosság körében végzett országos eset-kontroll tanulmány eredményei

Myeloid leukaemia Lymphoid leukaemia   Esetszám Kontrollok száma Esélyhányados* (95%-os MT) Esetszám Kontrollok száma Esélyhányados* (95%-os MT) Összes terhesség Nem történt UH-vizsgálat 334 318 1,00 42 39 1,00 Történt UH-vizsgálat 200 214 0,85 (0,62–1,16) 29 27 1,00 (0,42–2,40) Hiányzó adat† 44 46 NSz 3 8 NSz Az ultrahangvizsgálatok száma Nulla 334 318 1,00 42 39 1,00 1 vagy 2 161 159 0,93 (0,67–1,23) 22 20 1,00 (0,40–2,50) 3-nál több 39 55 0,64 (0,40–1,04) 7 7 1,00 (0,30–3,33) Hiányzó adat† 44 46 NSz 3 8 NSz Esélyhányados (lineáris trend‡) NSz NSz 0,95 (0,85–1,06) NSz NSz 1,01 (0,74–1,38) MT: megbízhatósági tartomány. *Feltételes logisztikus regresszióval számítva. NSz: nem számítható. † Hiányzó expozíciós adat. ‡: Feltételes logisztikus regressziós átlagokkal számítva, az ultrahangvizsgálatok számának lineáris hatását feltételezve.

Megjegyzés

Nem találtunk összefüggést a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatok és a lymphoid vagy myeloid leukaemia előfordulása között, vizsgálatunk eredményei e tekintetben tehát megnyugtatóak. A tanulmány megbízhatóságát fokozta a vizsgáltak széles köre, a Down-szindrómás gyermekek kizárása és a prospektív adatgyűjtés. Az ultrahang a vizsgált időszakban fokozatosan nyert teret Svédországban, a vizsgálaton átesett magzatok (36%) aránya hasonló, az expozíció lehetséges alulbecslése is hasonló az eset- és kontrollcsoportban.

Azt a következtetést vonhatjuk hát le, hogy a terhesség korai és késői időszakában végzett – egyszeri vagy többszöri – ultrahangvizsgálat nem befolyásolja a lymphoid vagy myeloid leukaemia kockázatát.

Közreműködők: E. Naumburg végezte a koordinációs munkát és az adatgyűjtést. S. Cnattingius és A. Ekbom kezdeményezték a tanulmányt és felelősek az eredeti tanulmánytervezetért. R. Bellocco volt a statisztikus. Per Hall az adatok megjelenítésének kidolgozásában vett részt. A cikk az összes szerző közös írása, E. Naumburg irányításával. A leírtakért A. Ekbom vállal felelősséget.
Támogatás: Swedish Cancer Fund (3520-B94-0IXAB), Swedish Radiation Protection Agency (SSI P 959.96).
Érdekütközés: Nem volt.

Department of Women’s and Children’s Health, Section for Paediatrics, Uppsala University, S-751 85 Uppsala, Sweden
Estelle Naumburg, paediatrician

Department of Medical Epidemiology, Box 281, S-171 77 Stockholm, Sweden
Rino Bellocco, biostatistician
Sven Cnattingius, professor
Per Hall, associate professor
Anders Ekbom, professor

Correspondence to:
E. Naumburg
Estelle.Naumburg@pediatrik.uu.se

BMJ 2000;320:1378-9.